Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2016. november 11., péntek

november 11.

Szent Márton napja

Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is katona lett. Egy napon - a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Szent MártonMárton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható."
Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is, a "Mártongarast", a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a fő fogás a "likprádlinak" nevezett libapecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gyertyát, az ínycsiklandozó sültet "gyertyapecsenyének" is mondták. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg egymással a kiforrt termést, és az új bornak, miként emlegették: Márton volt a bírálója.
A Szent Márton lúdja elnevezés egy régi római étkezési szokásból ered. Ugyanis ezen a napon általában libát ettek annak az emlékére, hogy ludak mentették meg hangjukkal a római Capitoliumot a gallusok támadásától. Innen a ludak megtisztelő "avis Martis" neve, melyből könnyen vált "avis Martini". Régen, ha az asszony csalta a férjét úgy mondták, hogy: "Lúdnyom nem láccik meg a jégen..."


November 11.   Márton napja
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."


Márton napja

Régen Márton a gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.

Márton gonoszjárónap, időjós negyvenes nap, rámutató- és tiltónap. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél” – mondja a rigmus. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik.

Baranyában azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.” A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint e napon, viszont a tél időjárása a maiak ellentéte lesz.

Baranyában a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő napokat Márton nyarának emlegetik, amely hideg telet jelent.

Márton madara, a holló eddig a hideg erdőben lakozott, most előkerült, mindenfele látni.

Márton lúdját is emlegetik, hisz ez a lúd hizlalásának ideje. A lúdhoz több hiedelem fűződik. Pl. időjóslás: „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.” A Muravidéken, Szlavóniában mesélték: „Ha Márton lúdját megölték, megsütötték, akkor levették a melle csontjáról a húst. Az első része a csontnak a nyakánál a karácsonyig tartó időt jelzi, az utolsó része a karácsony utáni időt. A mellcsont fehérje havat és esőt jósol, a vörösesbarna színű csont pedig nagy hideget.”

Egyébként ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Az újbort is megkóstolják a lúdpecsenyéhez, mert „A bornak Márton a bírája”, megforrt az újbor, elválik, hogy milyen.

Baranya és Muravidék lakói szerint nem szabad mosni, teregetni, libatojást elültetni Mártonkor, mert odasiet „a dög”, és elpusztul a jószág, majd a jószág bőrét terítik ki, a libatojásból pedig kétfejű kisliba kel ki.

Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.