Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2018. május 12., szombat

május 12.

Pongrác, Szervác, Bonifác

A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.


Május 12. – Pongrác napja

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.

A megfigyelés szerint mindenfele azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántálni, mert a gyenge palánták lefagynak. A bab, uborka vetése, a paradicsom palántálása is várhat még, legjobb lesz majd a fagyosszentek után vetni, palántálni.

Ha esik az eső, akkor Baranya és Muravidék népe örül is meg szomorkodik is. Az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek. „Ha elmúltak és elengedték a fagyot Pongrác, Szervác, Bonifác, akkó egész Orbánig nem köll féni a talaj menti fagyoktu. Orbán az utolsó fagyosszent” – mondják Doroszlón.

A fagyosszentek csak annyiban érintették a juhászokat, hogy a bekövetkező napokon elvitték a tejet a jószágtól.

2018. május 6., vasárnap

május 6.

Május 6. – Babevő János napja

Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.

Szlavóniában a bab csak addig bab, míg meg nem főzik. Ha megfőzik, akkor babcsa a neve. Azon a vidéken változatosan készül a babcsa. Van pl. „savajó babcsa” – babfőzelék savanyúan készítve. Igen kedvelt étel volt. A sárga babba „vérös hurkát”, ,,a fejírbe vonyott hurkát” főztek. Palizs Julis ángyó Szentlászlón mesélte, hogy a „a rígi öregök kedden, pintökön, nagypintökön, újesztendőko sírő babcsát (főzeléket), törött babcsát főztek. A vonyott hurka egyfajta kóbász vót”.

A bab nemcsak étkezésre szolgál, hanem babonáskodásra, gyógyításra is. Doroszlón pl. „ha valakit megharapott a kutya, akkó felébe harapták a babot, a sebbe dugták, azzal együtt gyógyult be a seb”. Horgosról van a következő hiedelem: „Ha kiöntenek a körösztútra babot, kását, vagy kitösznek sárga fődet, ha valaki erre rálép, azt úgy megroncsák, hogy elmehibás lesz.”

Szlavóniában, ha valaki sebes, kiütéses, ótvaros, három öregasszonytól kér egy-egy marék fehér babot, megfőzi szerda este holdfogyatkozáskor olyan edényben, melyben még nem főztek, három alkalommal fogyó csütörtökön megmosogatja vele magát, aztán kiönti a keresztútra egy fa alá, vagy odavágja bögréstül a keresztútra. Ha valaki ilyen öntésen átmegy, elviszi a betegről, megkapja a sebet. A babrontástól úgy lehet megszabadulni, mondják Nagypiszanicán, hogy egy száraz fehér ronggyal ledörgöljük a lábunkat, amelyikkel keresztülmentünk a babon, a rongyot pedig a fejünk felett átdobjuk a babra.