szeptember 18.

Péter napja

A Muravidéken Péter időjárását is figyelik kíváncsian, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”.

Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.

szeptember 17.

Lambert napja

Vojlovicán a székelyek sokévi megfigyelés alapján tavaszra mutató napnak tartják. Lambert megmutatja a tavasz időjárását.

szeptember 15.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya

Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

szeptember 14.

Szentkereszt felmagasztalása

A legenda szerint a III. század elején élt Nagy Konstantinusz édesanyja, Ilona császárnő ezen a napon találta meg Jézus Krisztus keresztjét. A január hatodikára eső Vízkereszt, majd a május harmadikán esedékes keresztfaünnep és a szeptemberi Szentkereszt napja szinte hajszálpontosan harmadolja az évet, és a földünkben gyökeredző Élet fáját jelképezi.

szeptember 12.

Mária napja

A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít erre az alkalomra, ami - karácsonyi étel lévén - fokozza a nap ünnepélyességét.
E jeles napot követi Mária - Jézus halála felett érzett - anyai szenvedésének, anyai fájdalmának ünnepe, a Hétfájdalmú Szűzanya, vagy Fájdalmas Szűzanya napja szeptember 15-e, így a hívő katolikusok sokfelé e két ünnepet együtt ülik meg. Zarándok búcsúkat rendeztek, és rendeznek még ma is többek között: Sasváron, Pozsonyban, Nyitrán, Sümegen. A búcsúkon vásárolt, - többnyire népi fafaragóktól származó - kis Piéta szobrocskák pedig természetes tartozékai voltak a parasztházak szentélyeinek, szent sarkainak.


Szeptember 12.   Mária napja
Szuz Mária nevenapja. Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza a XVIII. századtól a magyar területen rohamosan terjedt. A kultuszt a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette. A hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt e kegykép előtt imádkozott a győzelemért.

szeptember 8.

Kisasszony napja

A katolikus hívek Szűz Mária születésének emléknapját ünneplik, faluhelyen pedig ez volt a "két asszony közi" időszak záró-, és az ősz kezdőnapja. Minthogy ilyenkor már útjukra készülődnek a vándormadarak, a névadót sokfelé Fecskehajtó Kisasszonyként emlegették.
Kisasszony Tulajdonképpen az augusztusi Nagyboldogasszony és a szeptemberi Kisasszony közötti periódus is a zordabb évadra való felkészülésre serkentette a gazdaasszonyokat, de már a férfinépet is. Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.
Némely helyen, nem is olyan régen még Kisasszony-nap hajnalán a vallásosabb asszonyok kimentek a határba, és lehetőleg egy kiemelkedőbb dombon várták a napfelkeltét. Azzal a legendabéli hiedelem-mel, hogy aki érdemes rá, a felkelő napkorongban megpillanthatja Szűz Mária alakját. Ha netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.
A vetést is e határnap után kezdték sokfelé, és a vetnivaló búzát az előző éjszakán "harmatra tették", azaz a szabad ég alatt elterítették, abban a hitben, hogy akkor nem fog majd megüszkösödni. Végül a vetés után magasra dobták a kiürült zsákot, kérve a Mindenhatót, hogy akko-rára nőjön a gabona.
Szeptember legnagyobb ünnepe mindenképpen a Kisasszony nap, Szűz Mária születésének az ünnepe. A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és gyökerének gyógyereje van. Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a mocsárd, - ismertebb nevén a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.


Szeptember 8.   Kisasszony napja
Szűz Mária születésének napja. A XI. század óta tartják számon. Az egész magyar területen kedvelt búcsúnap. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Sokfelé ez a nap a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.


Kisasszony-nap ~ Fecskehajtó Kisasszony napja

Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is már összesereglettek. A sürgönydrótokon álldogálva várják egymást, hogy még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repüljenek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. De még nem kelnek útra ezen a napon. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak. Különösen a fonás tilos. Balázs Mátyás pásztor is elmondta, a pásztorok is úgy tapasztalják, Kisasszony napja figyelmeztetés a vándoroknak, nincs tovább maradás, nemsokára deres lesz a határ, jönnek azok az „ember” végű hónapok, melyek szigorúbbak, gorombábbak, mint a szeptember.

Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy „Szent Mihálko má fődbe kerüljön a mag”.

Terményvarázslásra is alkalmas nap ez. A Muravidéken az elvetendő búzát napkeltig egy ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon a hambárban. Ha ezt a búzát a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Befejezik a tojásgyűjtést is.

Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.

szeptember 5.

Szent Lőrinc napja

A néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.


Lőrinc napja

Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe. Nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is. Lucskos, íztelen, „lőrinces” lesz a nyári fajta dinnye – vélik mindenfele a dinnyefogyasztók, őszi fajtát kell tehát vásárolni.

Érik a szőlőskertekben, a szőlőhegyeken a szőlő. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. Mindenki tudja, hogy Lőrinc fordulónap. Az őszies hangulat, az őszi időjárás már előreveti árnyékát.

A nap időjárásából következtetni lehet az őszére. Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk, de a Muravidéken a kígyó végleg bebújik a földbe, a fák is pihenőre készülnek, nem nőnek, nem fejlődnek tovább. Lassan megjönnek az őszi esők, amelyek Baranyában, a Muravidéken sok bort jeleznek.

szeptember 1.

Egyed napja

Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést. Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt. Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.
A néphagyomány szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak. Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.


Szeptember 1.   Egyed napja
E napon kezdték meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat. Az Egyed napi esőből esős őszt jósoltak, ellenkező esetben pedig száraz időt.


Egyed napja

Egyed napja fontos napnak számított a Bácskában, Bánátban, Szlavóniában, Baranyában. Ez volt régen a disznók, a mangalica fajtájúak „hízóba fogásának” napja. A csűrhét sem hajtották ki többé a legelőre, a hízásra kiszemelt süldőket kukoricára fogták.

A szőlőkben is zárónap. Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Megkezdődik a szőlőőrzés, mint Szlavóniában mondják, a pudárkodás. A pudárok, a szőlőőrzők azonban megváltoznak. Többé nem a fiatalságra bízzák ezt a fontos munkát, hanem az öregek végzik.

Egyed időjárás- és termésjósló. Amilyen az Egyed-napi időjárás, olyan lesz az egész hónap. Egyesek 40 napos periódust említenek. Ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. A Muravidéken azt tanácsolják, ha esik, a kétökrös gazda vásároljon még kettőt, hogy elvethessen, olyan nagy lesz a sár. Ha dörög, jövőre bőséges termésre számíthatsz. Ha viszont szép az idő, az ősz is szép kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz.

augusztus 24.

Bertalan napja

Bertalan napját sok helyen őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell tehát kezdeni a seregélyek üldözését. Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés, kicsipkedik a szemeket a hívatlan vendégek.

Időjós, termésvarázsló, gyógyítónap Bertalan napja. Amilyen az időjárás e napon, olyan lesz az ősz. Ha megrázza a szakállát Bertalan, azaz zivatar dühöng, akkor jég és hó fenyeget. „Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is mind aszerint tartja” – foglalja össze az 1777. évi kalendárium.

A Muravidéken vajköpülő nap. Ezen a napon csodálatos ereje van a frissen köpült vajnak. Ha egy kanállal beletesznek belőle a búzába, akkor nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy megmentsék a zsizsiktől.

A fejesedő káposztát beborogatják ezen a napon, hogy nagyobb feje nőjön.

A Bertalankor szedett mogyoróból sajtolt olajjal a fájós fület kenegetik.

Augusztus 24. Bertalan napja

Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

augusztus 20.

István napja

Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Termésjósló nap is. Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.

Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották Topolyán a végző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. Balázs Mátyás pásztor mondja: „Nyári Szent István nevezetessége a pásztorok világában, hogy leginkább hatalmas zivatart szokott magával hozni. Ez a zivatar leginkább nyugati irányból szokott jönni. Sokszor olyan erővel jött, hogy felforgatta a pásztorkunyhókat, az út menti fákat derékba törte, tövestül kicsavarta.”

Augusztus 20. Szent István napja

Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.

augusztus 18.

Ilona napja

Asszonyi dologtiltó nap Ilona napja. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki Ilona napján süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek. A Bácskában kotlóültetésre, kenyérsütésre üres nap ez, azaz nem szabad kotlót ültetni, csirkét keltetni, kenyeret sütni, kemencét befűteni, mert megbetegszenek, elhullanak a csirkék.

augusztus 16.

Boldogasszony másnapja

Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

augusztus 15.

Nagyboldogasszony ~ Nagyasszony napja

A két asszony köze (augusztus 15.–szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hambárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Ekkor csépelik ki a magnak való búzát, gyűjtik a sokáig, egész tavaszig elálló „két asszony közi tojást”. Az ekkor ültetett tyúk kikelti minden tojását, a kiscsibéket is felneveli. Az ekkor keltetett csibékből lesznek a legjobb tojók. Ebben az időszakban vetik a lóherét Doroszlón, ekkor pelcelik a muskátlit, ekkor kell alvóra szemezni a gyümölcsfákat.

Baranyában azt tartják, hogy most vagy egy nappal előbb kell kivenni a már 6 nap óta áztatott kendert. A kukoricát is meg kell vizsgálni, mert ha még nem hányta ki a zabját, akkor nem is hoz már termést.

Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből, s körülnyaldossa a konyha falát. Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

augusztus 10.

Lőrinc napja

Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap is a félreértés következményeképpen mutatja meg az ősz időjárását.

A nap időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.” Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. Azt is tudomásul kell venni, hogy Lőrinc után már nem nőnek a fák.

Mivel augusztus a csillaghullás hava, Lőrinckor is lehet hulló csillagokat látni, amit a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevez.

Lőrinc napja

A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: "Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."

augusztus 4.

Domonkos napja

Domonkos napjáról csak azt tudjuk, hogy a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos-napi. A népi rigmus:

„Ha Domonkos fóró,
Kemény tél várható.”

augusztus 1.

Vasas Szent Péter napja

A Vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy- és a Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

Időjárása a tél ellentétes mutatója, azaz e nap időjárásának az ellenkezője következik be a télen. Azt tartják, hogy a Vasas Szent Péter és Lőrinc közti nagy meleg tartós, hideg télre utal.

A Muravidéken dologtiltó nap a szőlőművelőknek. Még csak kimenniük sem szabad a szőlőbe, mert a szemek lehullanak a fürtökről.

Másutt most vetik a tarlórépát, még van annyi ideje, hogy kifejlődjék és beérjen, hogy takarmány legyen belőle.

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

július 30.

Július 30. – Abdon napja

Ha ezen a gonoszjáró napon a gyümölcsfát fejszével megkopogtatják, kipusztul – tartják Baranyában és Bánátban.

Egyébként ez a nap a házi férgek, különösen a patkány kiűzésére alkalmas. Jó lesz már gondolni a közeledő őszre, télre, és megszabadulni a házi tisztátalanságoktól, vélik a háziasszonyok Baranyában és Bánátban.

július 26.

Július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.


Július 26. – Anna napja

„Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” – mondják Topolyán. Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, s ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a bogarakat. Egész évben nem lehet majd tőlük megszabadulni. Doroszlón is, mint Topolyán, Annához fűzik a legyek szaporodását.

Ami az időjárást illeti, azt szokták mondani, ha sok a hangyaboly e napon, sok eső, 40 napig is eltartó eső veri majd a határt. Ha szép az idő, lehet szedni a babot. Már lehet gyenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. Egyébként Anna is megmutatja a téli időjárást.

Most szakad meg a kender töve, meg lehet kezdeni a nyűvést és a kender hosszadalmas feldolgozását. A fokhagymát, vöröshagymát Doroszlón, Kupuszinán Anna-nap után szedik fel, mert már megérett.

Termésjósló nap is Anna napja. Ha esik, jó lesz a kukoricatermés.

július 25.

Július 25. Jakab napja
Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad az elvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.


Július 25. – Jakab napja

Jakab zivatart hozó kedvére utal Doroszló megfigyelése: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja.” „A zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.”

A régi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárást a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, meleg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz. Figyelni kell a hangyák és a güzük munkáját is, mert ha nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várj.

Termésjósló is Jakab napja. Ha derűs, bő gyümölcstermés lesz. A szőlőtermelők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Ha esős, kevés dió, mogyoró terem.

Ez a nap asszonyi dologtiltó nap. Nem szabad sem mosni, sem kenyeret sütni. Régen ezen a napon kezdték meg a búza nyomtatását.

Érdemes megjegyezni, hogy Horgoson az Orion csillagképet Szent Jakab pálcájának nevezik.

július 22.

Július 22. Mária Magdolna napja

Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 22. – Mária Magdolna napja

„Mária Magdolna epityeredik, de ritkán sír soká.” Ez a nap is még zivataros. Termésjósló is. Azt mondják a Muravidéken: „Ha eső esik, bőven terem a vetemény, de rosszul terem majd a dió és a mogyoró.”

Szajánban tiltónap is. Sem sütni, sem mosni nem ajánlatos ezen a napon.