Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2026. november 11., szerda

november 11.

Szent Márton napja

Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is katona lett. Egy napon - a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Szent MártonMárton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható."
Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is, a "Mártongarast", a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a fő fogás a "likprádlinak" nevezett libapecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gyertyát, az ínycsiklandozó sültet "gyertyapecsenyének" is mondták. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg egymással a kiforrt termést, és az új bornak, miként emlegették: Márton volt a bírálója.
A Szent Márton lúdja elnevezés egy régi római étkezési szokásból ered. Ugyanis ezen a napon általában libát ettek annak az emlékére, hogy ludak mentették meg hangjukkal a római Capitoliumot a gallusok támadásától. Innen a ludak megtisztelő "avis Martis" neve, melyből könnyen vált "avis Martini". Régen, ha az asszony csalta a férjét úgy mondták, hogy: "Lúdnyom nem láccik meg a jégen..."


November 11.   Márton napja
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."


Márton napja

Régen Márton a gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.

Márton gonoszjárónap, időjós negyvenes nap, rámutató- és tiltónap. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél” – mondja a rigmus. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik.

Baranyában azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.” A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint e napon, viszont a tél időjárása a maiak ellentéte lesz.

Baranyában a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő napokat Márton nyarának emlegetik, amely hideg telet jelent.

Márton madara, a holló eddig a hideg erdőben lakozott, most előkerült, mindenfele látni.

Márton lúdját is emlegetik, hisz ez a lúd hizlalásának ideje. A lúdhoz több hiedelem fűződik. Pl. időjóslás: „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.” A Muravidéken, Szlavóniában mesélték: „Ha Márton lúdját megölték, megsütötték, akkor levették a melle csontjáról a húst. Az első része a csontnak a nyakánál a karácsonyig tartó időt jelzi, az utolsó része a karácsony utáni időt. A mellcsont fehérje havat és esőt jósol, a vörösesbarna színű csont pedig nagy hideget.”

Egyébként ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Az újbort is megkóstolják a lúdpecsenyéhez, mert „A bornak Márton a bírája”, megforrt az újbor, elválik, hogy milyen.

Baranya és Muravidék lakói szerint nem szabad mosni, teregetni, libatojást elültetni Mártonkor, mert odasiet „a dög”, és elpusztul a jószág, majd a jószág bőrét terítik ki, a libatojásból pedig kétfejű kisliba kel ki.

Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.

2026. november 2., hétfő

november 3.

Szent Hubertus

Az erdészek, vadászok, lövészcéhek védőszentjének napja, ismét az élet örömeire fordította az élők figyelmét, melyet nagy eszem-iszommal ünnepeltek a vadászok.
Szent Hubert Hubert (727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését - ismét a legenda szerint - maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

2026. november 1., vasárnap

november 2.

Halottak napja

Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
Bár a Mindenszentek napja néhány száz évvel korábbi, mégis mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. Halottak napjaE két napon nem csak az egyház, de az egész társadalom is a halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, és mindenszentek estéjén gyertyákat égetnek a sírokon, vagy otthon, a lakásban. Számos templomban rekviemmel emlékeznek a halottakra.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért néhány vidéken a halott családtagoknak is terítettek az asztalnál. A gyertyagyújtás is mágikus szokást idéz, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkek visszataláljanak a helyükre, és ne kísértsék az élőket. Régebben a falusi nép vígságos torral emlékezett az elhunytakra.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
Egyes helyeken halottak napján - a holtak nyugalma érdekében - a gazdaemberek tartózkodtak a mezei munkától. Számos vidéken a halottak napjának hetében tilos volt a mosás, mer különben "vízben állnak a halottak". Gazdasági hagyományok is kötődnek e két naphoz. Az állatok sok helyütt ilyenkor szorultak be az istállóba. Néhány faluban a cselédek és pásztorok felfogadásának napja is ez a két nap. Az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.


November 2.   Halottak napja
A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.


Halottak napja

Székelykevén, halottak napjára virradó éjjel, ha valaki álmában eszik a halott családtaggal, hogy az ne váljon hazajáró lélekké, valamilyen ételt átvisznek a szomszédba.

Ez a nap is még a halottaké. Az élőknek tilos a munka. Szlavóniában semmiféle földmunkát nem szabad végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ha véletlenül valaki mégis vetne, vagy más hasonló munkát végezne, keléses lesz. Doroszlón szintén nem végeztek földmunkát, a lovakat sem fogták be. Az ok: ne nyugtalanítsák a halottakat. Hasonló okból nem ajánlatos az asszonyoknak sem mosni. Ha megtennék, a család halottjai vízbe kerülnének.

Ha e napon esik az eső, a csantavériek szerint sok felnőtt halott lesz.

Szajánban ezen a napon liszttel, gabonával, főzelékkel, kaláccsal ajándékozták meg a koldusokat.

november 1.

Mindenszentek napja

Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.


Mindszentek ~ Mindszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.

Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.

Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.

Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.

A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.

Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”

2026. október 31., szombat

október 31.

Farkas napja

Farkas napja jó termőnap. Mindenütt az a vélemény alakult ki, hogy Farkas napján kell ültetni a fákat. A Farkas napján gondosan, megfelelő módon ültetett gyümölcsfa, bokor biztosan „megfakad”, és jövőre már terméssel kedveskedik elültetőjének, gazdájának.

2026. október 28., szerda

október 28.

Simon, Júdás

Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."
A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."



Október 28.   Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.



Simon–Júdás napja

Télkezdő, valamint idő- és termésjósló napnak tartották e napot. Ezért szerepelhetett az 1777-es kalendáriumban a következő versike:

    „Simon, Júda ha mind Szent Mártonig fénlik,
    A gabona bőven terem, azt reménlik.”

Csúzán a Simon-Júdás-napi hidegre utalva halljuk a következő népi rigmust:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gulyás.”

Baranya más falvaiban ugyanezt a tényt így fogalmazták meg:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gatyás.”

Vojlovica székelyei szerint:

    „Megérkezett Simon, Júdás,
    Jaj teneked, inges, gatyás.”

Igaza van a versike szerzőjének, az első télkezdőnap hidege melegebb ruhát kíván, mint a nyári ing-, gatyaviselet. A hideg miatt Szabadkán és környékén a jószágot is behajtják már a legelőről.

Időjósnap lévén, a nap időjárásából a téli időjárásra lehet következtetni. Időjárási és gazdasági határnap is volt Simon-Júdás napja. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának és felfogadásának napja ez.

Senki se vágasson eret ezen a napon, mert megjárhatja!

2026. október 25., vasárnap

október 26.

Dömötör napja

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.
Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.
Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.


Október 26.   Dömötör napja
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.


Dömötör napja

Vendel napja mellett Dömötör napja az őszi pásztorünnepek másik híres napja. A juhászok ünneplik. Zentán és környékén a régi juhászfamíliák emlegetik, hogy „Dömötör juhászt táncoltat” – vagyis ekkor az időjárás már nem kedvez a kint tartózkodó juhásznak és nyájának. A hideg szél táncra perdíti a fagyoskodó juhászt, de a jószág is didereg. Egyébként mindenütt, nemcsak Zentán, azt tartják, ha Dömötör napján fúj a hideg szél, akkor kemény télre kell felkészülni.

2026. október 23., péntek

október 23.

János napja

Az októberi Jánoshoz régen az a szokás kapcsolódott, hogy most már el kell kezdeni a szobai világítást, nem lehet tovább halogatni, akármilyen drága is a „petró”.

Az időjárást illetően azt mondták: „János napi zivatar, 40 napig elkavar.” A termésre vonatkozott a következő rigmus: „János nap, ha borús, a termés igen dús.”

2026. október 21., szerda

október 21.

Orsolya napja

Roppant népszerű név volt nálunk hajdanában - a 21-ére eső - Orsolya. Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.


Október 21.   Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.


Orsolya napja

Orsolya időjárása megjelenti a tél időjárását. Amilyen az időjárás ezen a napon, olyan lesz a tél. Már végső ideje betakarítani a káposztát – vélik az asszonyok Szlavóniában, mert ki tudja, milyen időt hoz a holnap, a sok esőtől pedig kirepedezik a szép káposztafej.

2026. október 20., kedd

október 20.

Szent Vendel napja

Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. Vendel egyébként a legenda szerint a VII. században élt ir királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd Tier környékén remetéskedett, és pásztorként szolgált. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.


Október 20.   Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.


Vendel napja

A pásztorok, juhászok, jószágtartó gazdák ünnepe Vendel napja. A muravidékiek szerint Vendel arról híres, hogy „Vendel viszi az állatokat” – azaz elhullanak, könnyen állatvész üthet ki. Éppen ezért az állattenyésztő gazdák kedveznek az állatoknak, hogy kiengeszteljék Vendel haragját: nem fogják be, nem dolgoztatják e napon az állatokat, hadd ünnepeljenek ők is. Régen még vásárra sem hajtották a jószágokat e napon.

2026. október 18., vasárnap

október 18.

Lukács napja

A muravidéki Lendva és környékének földművesei nagyon igyekeznek e napon elvetni azt, amit el kell vetni. Szerintük ugyanis „Lukács az utolsó magvető”.

Balázs Mátyás pásztor viszont arról számol be, hogy az öreg juhászok valamikor ezen a napon engedték az apaállatokat a falkába, így az elletést tavaszra időzítették. A korai, téli ellés ugyanis nagy bajjal jár, nehéz a téli hidegben a „ma született” báránykákat melegen tartani, megmenteni az éh- és fagyhaláltól. Hiába melegítették az ártatlankákat a pásztorok a szűr, a suba alatt saját testük melegével, többnyire elpusztultak.

2026. október 16., péntek

október 16.

Gál napja

afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban - meg másutt is - ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".
Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.


Gál napja

Gál napja határnap a földművelésben. Szlavónia, Muravidék és Baranya tölgyeseiben e naptól kezdve számították a makk érését. A makk pedig a disznóhízlalásban felbecsülhetetlen értékű, ingyen takarmányt jelentett a tölgyesbe kicsapott disznókondának.

A tavak, folyók menti lakosság halászai is kihasználják a nap adta lehetőségeket. Ezen a napon szoktak egy utolsó nagy halászatot rendezni, mielőtt a halak végleg a fövénybe ásnák magukat.

Kispiac hiedelme szerint Gál napja időjósló nap is, tudniillik olyan lesz a nyár, mint amilyen a Gál-napi időjárás.

2026. október 15., csütörtök

október 15.

Szent Teréz napja

Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.
Gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai Avilában 1515-ben Teresa, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. Példamutató ájtatosságán és szent életén túl egyházi feletteseinek a kolostori szabályzat megszigorítását javasolta. 1562-ben IV.Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női, és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet irt a misztikus teológia témakörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg az ó-kasztiliai Alba de Liste kolostorban. Negyven évre rá, XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta.
Avilai Szent Teréz napja - a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére - főként a délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira. Századunk praktikus, ám sokkal prózaibb hagyománya, hogy Teréz napjával kezdődik a hivatalos fűtési szezon.


Október 15.   Teréz napja
Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek.



Teréz napja

Baranyában ezt a napot szüretkezdő napnak tartják.

Bánátban és Bácskában, többek között Szabadkán asszonyi dologtiltó napként tartják számon. Tartózkodniuk kell a mosástól, a kenyérsütéstől. Az idősebbek még ma is betartják a tilalmat.

2026. október 10., szombat

október 10.

Ferenc napja

A muravidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc körüli hetet búzahétnek, a legjobb búzavető hét napnak tartják. Ez azt jelenti, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos.

A háziasszonyok is számon tartják Ferenc napját. Nyírfaágat tesznek a kotlós fészkébe – ha még egyáltalában ültetnek kotlóst –, hogy a Ferenc-héten ültetett kotlós csibéi ne legyenek betegek, el ne pusztuljanak. A nyírfaágacska mindaddig ott marad, míg ki nem kelnek a csibék. A nyírfaág tudniillik megtöri a gonosz hatalmát, megvédi az ártatlan kiscsibéket.

2026. október 9., péntek

október 9.

Dénes napja

A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.
Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.


Dénes napja

Szabadkán a sokéves megfigyelések alapján az a vélemény alakult ki, hogy a Dénes-napi időjárásból következtetni lehet a téli időjárásra. Figyelik is az idős földművesek Dénes napján az időjárást.

2026. október 3., szombat

október 4.

Ferenc napja

a Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret, ám ha még kotlós ültetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, ami a hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.
1182-ben született Giovanni Bernardore, aki később Assisi Szent Ferenc néven vált ismertté a keresztény egy-házban. Az eleinte könnyelmű életű, jómódú fiatalember egy súlyos betegségből felgyógyulva teljesen megváltozott, és minden idejét betegek ápolására, nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és apja üzletében azért dolgozott, hogy egy romba dőlt kis Mária kápolnát helyreállítson. Később eladta minden örökölt vagyonát, és bűnbánást hirdetve bejárta az egész országot. Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette. Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.


Október 4.   Assisi Szent Ferenc napja
1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet hirdette Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

2026. szeptember 28., hétfő

szeptember 29.

Szent Mihály napja

Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.



Szent Mihály ~ Borszűrő Szent Mihály napja

A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapja, gonoszjáró nap, vetőnap és a tél rámutatónapja. Európa-szerte számon tartott nap, pásztorok, juhászok ünnepe. Átadják a juhokat, megkapják a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a „váltakozás” napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.

A természetben is változás áll be. A bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Vojlovicán azt mondják, hogy Szent Mihály-nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet. A palicsi halászok azt tapasztalták, hogy a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás. Szaján népe azt mondja, hogy ekkorra már meg kell hogy forrjon az új bor. Borszűrő Szent Mihálykor már lehet szűrni a bort, kezdődhetnek a lakodalmak. A jó, édes bort már Vince megjelentette, mikor csepegett az eresz. Szlavóniában elkezdik a pálinkafőzést, ami egész Szent Györgyig tart majd. A falvak ilyenkor pálinkaszagúak, „még a levegőtől is be lehet csípni”.

Szlavóniában és a Muravidéken régen, mikor még a disznók makkoltatása divatban volt, ezen a napon kihajtották a tölgyerdőkbe a disznókat, és azok ott a makkon szépen meghíztak.

Baranyában e napon kell elvetni az őszit, mert csak így lesz jó termés. Törik a kukoricát is.

Az adósságot – a természetbeni adósságot – is igyekeznek a földművesek mindenütt kiegyenlíteni, hogy ne kelljen többé rágondolni.

Az időjárás is változik. Baranyában mondják: „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Az időhöz kell alkalmazkodni az öltözködésben is, ezért állapítják meg a Muravidéken: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”

A baranyaiak még azt is közlik: „Aki Szent Mihály-nap után gátyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni.” (Nem elég okos.)

Az időjárást illetően a Bácskában hallani, hogy „Szent Mihály kicsapja a derest legelni” – azaz dér is lehet. Vagy: „Fehér lovon gyün Szen Mihály”, ami ugyanazt jelenti. Mivel rámutatónap, a Bácskában azt vélik, ahányszor van Mihály előtt dér, annyiszor lesz májusban is: „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.”

Ha Mihály után még „repkednek” legyek, akkor hadakozás, ha pókok „mászkálnak”, akkor dögös idő jön. Ha a gólyák, fecskék hamar elmentek, hamar jön a hideg.

Ha dörög, jó ősz, de nagy tél áll be. Ha sok makk terem, sok hó esik karácsony előtt. De lehetnek még szép idők is, ilyenkor Baranyában Szent Mihály nyarát emlegetik.

Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok eddig fejték a juhokat. A Mátyás-napi elletésre gondolva az eddig a falkába nem járó apaállatokat Szent Mihály napja előtt pár nappal beeresztették a falkába.

Ettől a naptól kezdve mentek „az őszi örzetösök” a falkába, vagyis azok a juhok, melyeket ősszel őriztek, s amelyeknek az „őrzetési bére” már csak egy fertály esztendőre vonatkozott.

szeptember 28.

Gellért napja

Topolyán – Borús Rózsa adatai szerint – az ördöggel szövetségre lépni akarók éjszakája Gellért éjszakája. Aki el akarja sajátítani a boszorkánytudományt, az ezen az éjszakán éjfélkor menjen a keresztútra, vigyen magával krétát, húzzon vele maga köré kört, hogy védve legyen. A körből tárgyalhat azután az ördöggel, akit arról ismer fel, hogy tüzes nyelve van, a szeme világít, iszonyatosan fekete és kénkőszagú, büdös. Ha megkapta a „tudományt”, a boszorkányságot, akkor öregasszony képében vagy fejetlen ló, óriási bakmacska, parázsló szemű vörös kutya, anyadisznó és még ki tudja, minek a képében nem, kísérthet, okozhat kárt, bajt a másik embernek.

2026. szeptember 20., vasárnap

szeptember 21.

Máté apostol emléknapja

A néphagyományban az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé ilyenkor a szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol Máté evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: "Csak pelyva kelne a mag után".
Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.


Máté ~ Gazos Máté napja

Vetésre nem alkalmas Máté napja, de egész hete sem, mert polyvás lesz a gabona, ha ezen a héten kerül földbe. A Muravidéken ezért nevezik az egész hetet „pelvahétnek”. A Bánátban viszont éppen Máté napján vetik a búzát.

A Szerémségben nem repülnek ki többé a méhek, hanem a kaptárban maradnak, a Máté-napi szép, tiszta időből pedig jó bortermésre következtetnek.

2026. szeptember 18., péntek

szeptember 19.

Szeptember 19.   Szent Mihály napja
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.