július 26.

Július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.


Július 26. – Anna napja

„Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” – mondják Topolyán. Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, s ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a bogarakat. Egész évben nem lehet majd tőlük megszabadulni. Doroszlón is, mint Topolyán, Annához fűzik a legyek szaporodását.

Ami az időjárást illeti, azt szokták mondani, ha sok a hangyaboly e napon, sok eső, 40 napig is eltartó eső veri majd a határt. Ha szép az idő, lehet szedni a babot. Már lehet gyenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. Egyébként Anna is megmutatja a téli időjárást.

Most szakad meg a kender töve, meg lehet kezdeni a nyűvést és a kender hosszadalmas feldolgozását. A fokhagymát, vöröshagymát Doroszlón, Kupuszinán Anna-nap után szedik fel, mert már megérett.

Termésjósló nap is Anna napja. Ha esik, jó lesz a kukoricatermés.

július 25.

Július 25. Jakab napja
Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad az elvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.


Július 25. – Jakab napja

Jakab zivatart hozó kedvére utal Doroszló megfigyelése: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja.” „A zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.”

A régi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárást a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, meleg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz. Figyelni kell a hangyák és a güzük munkáját is, mert ha nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várj.

Termésjósló is Jakab napja. Ha derűs, bő gyümölcstermés lesz. A szőlőtermelők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Ha esős, kevés dió, mogyoró terem.

Ez a nap asszonyi dologtiltó nap. Nem szabad sem mosni, sem kenyeret sütni. Régen ezen a napon kezdték meg a búza nyomtatását.

Érdemes megjegyezni, hogy Horgoson az Orion csillagképet Szent Jakab pálcájának nevezik.

július 22.

Július 22. Mária Magdolna napja

Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 22. – Mária Magdolna napja

„Mária Magdolna epityeredik, de ritkán sír soká.” Ez a nap is még zivataros. Termésjósló is. Azt mondják a Muravidéken: „Ha eső esik, bőven terem a vetemény, de rosszul terem majd a dió és a mogyoró.”

Szajánban tiltónap is. Sem sütni, sem mosni nem ajánlatos ezen a napon.

július 21.

Július 21. – Dániel napja

A Muravidéken zivataros napnak tartják. „Zivatart hoz Dániel” – fogalmazták meg a regulát.

július 20.

Július 20. Illés napja
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezon dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.


Július 20. – Illés napja

Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: „Illés meg Jakab Annát kergeti”, „Illés rossz, mert áldást nem hoz.”

Bácska, Bánát, Muravidék lakosai azt figyelték meg, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe. Topolyán, ha meghallották a közeledő vihar moraját, csak bólogattak, és megállapították: „Gurijja má Illés a hordót! De haragszik!” Vagy „Gyün má Illés a tüzes kocsivá!”

Balázs Mátyás pásztor mondja, hogy az égzengéses Illéshez az idős pásztorok így fohászkodtak:

„Illés próféta, az egek kormányzója,
Jól kormányozd az egeket,
Hogy le ne hullajtsd a köveket!”

Mindenki örült, ha csak nagyobb eső vonult el a falu felett, s nem verte földbe a termést.

A vihar elűzésére sokan kést vágtak az asztalba, vagy piszkafát, sütőlapátot, vaslapátot, kisbaltát dobtak ki az udvarra, esetleg szentelt barkát, szentelt gyertyát vettek elő.

Illés napja termésjósló, gonoszjáró nap is. Székelykevén azt állítják, hogy az Illés-napi eső lyukas mogyoró- és diótermést jósol. Ha valaki gonosz meg akarja rontani más gyümölcsfáját, akkor hajnalban fejszével megkopogtatja a fát.

július 15.

Henrik napja

Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.


Július 15. – Henrik napja

Az új kenyér sütésének napja. Kipróbálják az új lisztet. Szlavónia református községeiben (Kórógy, Szentlátszó, Haraszti, Rétfalu) új kenyeret sütnek az új lisztből, és úrvacsoraosztáskor vesznek belőle magukhoz.

A nap időjárásához fűződő néhány muravidéki megfigyelés: „Ha viharok vannak e napon, eloszlanak a viharok, nem lesz egyhamar vihar. Ha északi szél fúj, drágaság lesz.”

július 13.

Margit napja

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Július 13. – Mérges Margit ~ Pisis Margit

Az általános népi megfigyelés azt mondja, hogy Mérges Margit vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hoz, ezért kapta jelzőit is.

Negyvenes nap lévén az a hiedelem, ha esik, dörög, villámlik, vihar dühöng Margit napján, akkor 40 napig ilyet várhatunk. Termésjósló is Margit. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a mogyoró lehullik vagy férges lesz.

Doroszlón mondják: „Margit meg Anna napján rajzanak a kis legyek.”

Vidékünk népe ilyenkor kezdte meg a szabadban, a folyókban, patakokban, tavakban való fürdést.