június 11.

Június 11. – Barnabás napja

A muravidéki gazdák szénakaszáló napnak tartják Barnabás napját. De nemcsak szénát kell kaszálni, hanem bizonyos gyógyfüveket is most kell gyűjteni, hogy hatásosak legyenek a betegségek ellen.

A gazdasszonyok féregűzést ajánlanak. Most még jó az idő, most kell megszabadulni a házban élősködő férgektől, egerektől, patkányoktól.

Általában termésjósló napként tartják számon Barnabás napját. Az a hit járja ugyanis, ha szép az idő, jó lesz a termés, de ha rossz, akkor gyenge, silány, rossz termésre számíthat a földműves. Doroszlón azt mondják: „Ha esik az eső, akkó éjjé nappá fogy, pusztul a szőlő.”

Ajánlatos még téli retket vetni ezen a napon is, nemcsak Retkes Margitkor, hogy télen a nehéz, zsíros ételektől megterhelt gyomrot legyen mivel kikúrálni.

június 10.

Június 10. – Retkes Margit ~ Legyes Margit napja

Retkes melléknevét Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.

Termésjósló nap Retkes Margit napja. A muravidékiek azt figyelték meg, ha esik az eső ezen a napon, akkor rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

A Bácskában úgy vélik, hogy Margit időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni. A szabadkaiak rigmust is csináltak Margit időjós tehetségéről: „Margit felhőtől fél, égi háborút vél.”

Általában mindenütt azt tartják, hogy ez a nap a len és a káposzta vetésének ideje.

Zentán úgy szokták meg, hogy Margit-napig nem szabad kinyitni az ablakot, mert abban az évben sok légy lesz. Margitot legyes Margitnak hívják.

Június 10. Margit napja

Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje

június 8.

Medárd napja

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.


Június 8. Medárd napja

Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.


Június 8. – Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa-szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján ha esik, 40 napig mindig esik.”

Medárd negyvenes időjós- és termésjósló nap. „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.”

Baranya, Muravidék szőlősgazdái azt tapasztalták, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermés következik, viszont sok és szép fű nő majd, bőven lesz széna.

A Medárd-napi fagy nem árt semminek, tehát még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni.

május 31.

Május 31. – Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is fegyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindönki tudja, hamar megjön az eső.

május 28.

Május 28. – Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

Az időjárást figyelve az tűnt fel, hogy ha esik az eső, jó termés lesz.

május 25.

Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május 25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".


Május 25. Orbán napja
A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje


Május 25. – Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal” – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot” – mert még rossz időt hozhat.

Orbán a vincellérek, a budárok, a kádárok, a kocsmárosok védője. Hogy közbenjárását biztosítsák, szobrot állítottak neki a szőlőkben, a szőlőhegyeken. Mivel Orbán napja táján általában hűvösebbé válik az időjárás, a szőlőben kár szokott esni. Ezért pl. régen a szabadkai határban a szőlőművesek bosszúságukban sárral kenték be Orbán szobrát. De ha szép idő volt, akkor virággal díszítették.

Topolyán is – Borús Rózsa kutatása szerint – hasonlóan cselekedtek. Ha jó időt hozott Orbán, meghajoltak a szobra előtt, a közelben ettek, egész nap finom óbort ittak. Még Orbánt is meglocsolták vele. Közben dicsérték. Ha rossz idő lett Orbánkor, akkor szidták, leköpdösték, vízzel locsolták, pálcával verték.

A méheket Orbán bogarainak tartják. Szlavóniában azt figyelték meg, hogy Orbán bogarai Orbán napján kezdenek rajzani.

Az időjárást és termést figyelve a bácskaiak úgy találják, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígér. Egyesek szerint, ha Orbán napja „fénylik, örvendezzünk, és mongyuk: Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen”. – Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.

Orbán a pásztorokat, juhászokat is sokszor megtréfálta, sokszor hozott hideg időt. A tréfa nem tetszett a juhászoknak, mert készültek az „urbányi híres vásárra”, már előre megnyíratták a juhokat. Az „urbányi vásáron” vásárolták a juhászok azokat a kellékeket, amelyekre a nyár folyamán szükségük lesz.

május 21.

Május 21. – Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik –, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

A tököt Doroszlón étkezésen kívül gyógyításra is használják. Kifúrják a „bundivát”, megtöltik kristálycukorral, mikor felolvad, a léből minden reggel bevesznek egy kanállal. Giliszta ellen tökmagot egyen a gyerek, attól elmegy a giliszta. A sült „bundiva” torokfájás megelőzésére is használatos.

A tök varázscselekmények eszközeként is szerepel. A születendő gyermek nemének meghatározása céljából az állapotos asszony, ha fiúgyermeket akar, akkor lopjon tököt. Ha fehérbőrű gyereket akar, fehér tököt lopjon. Csalótojásként – polozsaként – is használják Doroszlón a dísztököt, a fészekbe teszik, hogy oda tojjon a tyúk.