június 8.

Medárd napja

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.


Június 8. Medárd napja

Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.


Június 8. – Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa-szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján ha esik, 40 napig mindig esik.”

Medárd negyvenes időjós- és termésjósló nap. „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.”

Baranya, Muravidék szőlősgazdái azt tapasztalták, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermés következik, viszont sok és szép fű nő majd, bőven lesz széna.

A Medárd-napi fagy nem árt semminek, tehát még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni.

május 31.

Május 31. – Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is fegyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindönki tudja, hamar megjön az eső.

május 28.

Május 28. – Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

Az időjárást figyelve az tűnt fel, hogy ha esik az eső, jó termés lesz.

május 25.

Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május 25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".


Május 25. Orbán napja
A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje


Május 25. – Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal” – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot” – mert még rossz időt hozhat.

Orbán a vincellérek, a budárok, a kádárok, a kocsmárosok védője. Hogy közbenjárását biztosítsák, szobrot állítottak neki a szőlőkben, a szőlőhegyeken. Mivel Orbán napja táján általában hűvösebbé válik az időjárás, a szőlőben kár szokott esni. Ezért pl. régen a szabadkai határban a szőlőművesek bosszúságukban sárral kenték be Orbán szobrát. De ha szép idő volt, akkor virággal díszítették.

Topolyán is – Borús Rózsa kutatása szerint – hasonlóan cselekedtek. Ha jó időt hozott Orbán, meghajoltak a szobra előtt, a közelben ettek, egész nap finom óbort ittak. Még Orbánt is meglocsolták vele. Közben dicsérték. Ha rossz idő lett Orbánkor, akkor szidták, leköpdösték, vízzel locsolták, pálcával verték.

A méheket Orbán bogarainak tartják. Szlavóniában azt figyelték meg, hogy Orbán bogarai Orbán napján kezdenek rajzani.

Az időjárást és termést figyelve a bácskaiak úgy találják, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígér. Egyesek szerint, ha Orbán napja „fénylik, örvendezzünk, és mongyuk: Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen”. – Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.

Orbán a pásztorokat, juhászokat is sokszor megtréfálta, sokszor hozott hideg időt. A tréfa nem tetszett a juhászoknak, mert készültek az „urbányi híres vásárra”, már előre megnyíratták a juhokat. Az „urbányi vásáron” vásárolták a juhászok azokat a kellékeket, amelyekre a nyár folyamán szükségük lesz.

május 21.

Május 21. – Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik –, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

A tököt Doroszlón étkezésen kívül gyógyításra is használják. Kifúrják a „bundivát”, megtöltik kristálycukorral, mikor felolvad, a léből minden reggel bevesznek egy kanállal. Giliszta ellen tökmagot egyen a gyerek, attól elmegy a giliszta. A sült „bundiva” torokfájás megelőzésére is használatos.

A tök varázscselekmények eszközeként is szerepel. A születendő gyermek nemének meghatározása céljából az állapotos asszony, ha fiúgyermeket akar, akkor lopjon tököt. Ha fehérbőrű gyereket akar, fehér tököt lopjon. Csalótojásként – polozsaként – is használják Doroszlón a dísztököt, a fészekbe teszik, hogy oda tojjon a tyúk.

május 16.

Nepomuki Szent János emléknapja

A csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában született 1340-ben az a példás életű férfi, aki országszerte János atyaként vált ismertté. Pappá szentelése után hamarosan a prágai udvarban kanonok, majd érseki helytartó lett. Nagy tudása és egyháza iránti mély elkötelezettsége miatt IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. Ez a megtiszteltetés azonban nem csak a pályáját tette tönkre, hanem élete tragédiáját is okozta. A hitvesére féltékeny király ugyanis arra akarta kényszeríteni a főpapot, hogy számoljon be a királyné gyónásáról, és árulja el a titkait. Mivel János - hivatásához híven - nem engedelmeskedett, az uralkodó elfogatta, megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta 1383-ban.
A mártírhalált halt főpap testét a prágai Szent Vid-templomban helyezték örök nyugalomra. Sírjánál a XVII. század elején több ízben rendkívüli eseményeket észleltek. 1618-ban például, amikor a protestánsok elfoglalták a templomot és el akarták távolítani a szent hamvait is - a legenda szerint -, valamennyien szörnyethaltak. Egy másik alkalommal a szent megvédte a templomba menekült jezsuita misszionáriusokat, így azok pártfogójuknak kezdték tekinteni, és szorgalmazták az egyházban János avatást. E csodás jelenségek kivizsgálása után III. Benedek pápa Nepomuki Jánost 1729-ben a szentek sorába iktatta.
A gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt papot Csehország égi patrónusává választotta. Ő lett a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és általában a vízen járók, vízen dolgozók oltalmazója. Tisztelete rövid idő alatt hazánkban is elterjedt: a barokk korban az ő nevére szentelték a legtöbb új templomot, szobrai, képei az egész ország területén ismertté váltak. Különösen a vízparton, hidakon láthatók a papi ruhában, vállán hermelin palásttal, karján feszülettel ábrázolt Nepomuki Szent János szobrai.
Ünnepének előestéjén a Duna-parti városokban - Budán, Ercsiben, Dunaharasztiban, Baján, Mohácson nagy vigasságokat rendeztek. Lámpásokkal kivilágított, feldíszített hajókkal kisebb-nagyobb vízi körmeneteket tartottak, amelyeket a parton majálisszerű ünnepségekkel zártak. Baja városában még a múlt század elején is megrendezték minden május 15-én este a vízimolnárok látványos ünnepét, a Jánoska-eresztésnek nevezett mulatságot. A szent zöld ágakkal feldíszített szobrát templomi lobogókkal, fáklyákkal, égő gyertyákkal kísérték a komphoz, ahol egy szintén feldíszített emelvényre állították, majd a Dunán leeresztett a szentet a csónakokba szállt gyülekezet egyházi énekeket énekelve, fáklyás menetben kísérte. A körmenet végén, a főtéren evéssel, ivással, hajnalig tartó táncmulatsággal ünnepeltek.


Május 16. Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe)

A hajósok, hídvámosok, derelyések védőszentje

május 14.

Május 14. – Bonifác napja

A három -áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két „kollégájával”. A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.