Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2025. június 29., vasárnap

június 29.

Péter-Pál napja

Péter és Pál apostol Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.



Június 29. Péter-Pál napja

Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.




Június 29. – Péter-Pál napja

Péter-Pál napja ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, de komolyabb munkát nem végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.

Doroszlón azt tanácsolják, hogy Péter-Pálkor ne menjenek a gyerekek fürdeni, mert könnyen belefulladhatnak a vízbe. Fürdeni különben is csak azokban a hónapokban egészséges kint a szabadban, amelyiknek a nevében nincs „rö” betű, vagyis májustól augusztusig. Székelykevén Péter-Pál előtt nem jó késsel vágni az almát, mert jég lesz. A mezőre sem ajánlatos menni, mert akkor is jég lesz.

Ezen a napon legízesebb az eper. Ekkor verik mindenfele az epret a fáról, majd kitűnő pálinkát főznek belőle.

Szlavónia, Muravidék, Baranya lakosai bizonyos termésjósló tulajdonságát is számon tartják e napnak. Azt mondják, hogy ha sok eső esik Péter-Pálkor, sok lesz a gubacs a tölgyesekben.

Az időjárást illetően azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következnek. De vigyázni kell, mit eszünk. Székelykevén nem ajánlatos késsel vágni az almát Péter-Pálkor, mert jégeső veri el a határt. A rétre sem jó ilyenkor menni, mert az is jeget eredményez.

Balázs Mátyás pásztor elbeszéléséből az derül ki, hogy Péter-Pál napja nevezetes a juhásznak. Amelyik juhot csak fél évre fogtak fel, annak letelt az ideje. Ekkor jöttek a bárányok is a falkába, amelyekre félévi bért számoltak. Ettől kezdve már nem kellett éjszaka járni a marhajárásra titkon legeltetni, mert Péter-Pálkor felszabadult a legelő, mehettek a pásztorok, juhászok arra, amerre csak nekik tetszett.

Zentán és környékén a kaszálni tudó részeseket és napszámosokat ekkor fogadták meg a gazdák az emberpiacon, vagy ahogyan akkor nevezték, a köpködőn, a régi Szentháromság-szobornál.

2025. június 27., péntek

június 27.

Június 27. – László napja

László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:

„Jól figyeld meg László napját,

Jó előre megjósolja az idő járását.”

2025. június 23., hétfő

június 24.

Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja


A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján, előestéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hiten alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.

A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl. Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak, nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.

A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:

„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”

A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család gyermekhalottjának szánják.

E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)

A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.

Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is fellobognak a szentiváni tüzek. Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán, Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.

Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb ugrálták át. A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak. Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek. Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a közösségtől. Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven legyen pálinka a következő évben. Az asszonyok egy-egy szakajtó szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a torkuk. Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon, Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek egy vödör vizet. Utána hazamentek. Az idős emberek is fél lábbal kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván: „Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!” A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a villám. Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen, mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a tüzet. Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek, magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás, illetve ha volt is, más napon történt.

Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető lábába.

Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.

Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.

Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.

Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek.

Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.

Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára, mondja: „Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”


Június 24. Szent Iván napja


A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.

2025. június 21., szombat

június 21.

Alajos és Szent Iván

Alajos napján ránk köszönt a csillagászati nyár. A nyári napfordulat - amint az közismert - egyben a Nap visszaútját is jelzi, és a hónap végéig 3 perccel csökken a nappalok hossza.
Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagy Szent János - közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.

2025. június 15., vasárnap

június 15.

Szent Vitus

A népi kalendárium jeles napként tartotta számon - 15-én - Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét. Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás. A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.


Június 15. – Vida ~ Vid ~ Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást.

A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.

Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.

2025. június 14., szombat

június 14.

Június 14. – Éliás napja

A topolyaiak emlékezetéből viharok, dörgés, villámlás, jégeső, pusztító szélvihar tört elő Éliás napjának időjárására emlékezve. Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján.
Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra, mondják Borús Rózsa topolyai adatszolgáltatói. Ha a kelő napot szürke felhő övezi, biztosan megérkezik délutánra a neve napját ünneplő Éliás. Különben Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek.

2025. június 13., péntek

június 13.

Június 13. – Antal napja


Szent Antal a szembetegek, az orbáncos gyulladásban szenvedők oltalmazója. Szent Antal nevéhez fűződik az orbánc elnevezése Gomboson és máshol is. Szent Antal tüzének nevezik a lábon jelentkező tüzespiros gyulladást. Doroszlón, ha valakinek kivörösödött a bőre, és megdagadt, vagy ha a részeg ember elkezdett vörösödni, akkor azt mondták: „No, kiverte a Szent Antal tüze.” A Muravidéken, hogy elkerüljék a Szent Antal tüzet, a bőrgyulladást, az orbáncot, tilos volt tüzet gyújtani e napon. Baranyában az archaikus tűzgerjesztés ünnepi szertartását tovább éltetve ősi módon, két fa összedörzsölésével gyújtották meg hajnalban a konyhában a gyógyító erejűnek, tisztítónak tartott új tüzet. A régi tüzet ugyanis előző este eloltották. Sándoregyházán a „tudós, gurudzsmáló asszonyok”, hogy a szómágia erejével megszabadítsák a betegségtől, ráimádkoztak a betegre.

„Elindult Szent Antal hét lányával, hetvenhétféle famíliával. Megtalálkozott Szűz Máriával. Hova mensz, Szent Antal, hét unokádval, hatvenhétféle nyavalyádval, száraz köszvényedvel, dagadó betegségvel, tüzes orbáncval? Ó, térj vissza, kérlek Krisztusnak öt mélységes sebeire. Mikor az földön járt, hegyek nőttek, kövek tőttek, és mennybemenetele után mindenek megtértek. Térj meg vissza, Szent Antal, szállj nagy havasokra, az oroszlán szivibe, úgy idd meg a piros vérit, szaggasd meg gyenge testit.”

Nemcsak a ráimádkozás, hanem a Szent Antalt ábrázoló érem is gyógyhatású. Székelykevén az egyik „gurudzsmás asszony” nyakában piros madzagon egy Szent Antalt ábrázoló, kopott medálion függ. Vízvetés közben, mikor a szemmel vertet gyógyítva imádkozik, vízbe dobja a parazsakat, beleérteti a nyakában függő medáliont a vízbe. Ezzel a vízzel itatja meg a beteg kislibákat.

Tiltónap Antal napja. Zentán, Topolyán, Csantavéren nem szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek az illető kezén. Különösen az asszonyok számára dologtiltó nap. Topolyán pl. kerülték a nagyobb tüzelést, a nagymosást, hogy utol ne érje őket az orbánc, a Szent Antal tüze. Bánát falvaiban rendszerint ilyenkor vetik a lent, viszont a palántálást igyekeznek befejezni Antalig.

Szent Antal napja Zentán férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Antal-napkor böjtölnek a lányok, csak kenyér és víz az egész napi ételük, italuk. De ezt titokban egyedül teszik. Éjfélkor felállítják a tükröt az ágy mellé. Mikor az óra üti az éjfélt, feláll a lány, keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét. Mások szerint, ha a lány férjhez akar menni, éjjel menjen ki a kertbe, fogja meg az egyik fát, és mondja:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”


Június 13. Páduai Szent Antal napja


A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb "alamizsnás" mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.