október 4.

Ferenc napja

a Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret, ám ha még kotlós ültetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, ami a hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.
1182-ben született Giovanni Bernardore, aki később Assisi Szent Ferenc néven vált ismertté a keresztény egy-házban. Az eleinte könnyelmű életű, jómódú fiatalember egy súlyos betegségből felgyógyulva teljesen megváltozott, és minden idejét betegek ápolására, nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és apja üzletében azért dolgozott, hogy egy romba dőlt kis Mária kápolnát helyreállítson. Később eladta minden örökölt vagyonát, és bűnbánást hirdetve bejárta az egész országot. Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette. Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.


Október 4.   Assisi Szent Ferenc napja
1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet hirdette Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

szeptember 29.

Szent Mihály napja

Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.



Szent Mihály ~ Borszűrő Szent Mihály napja

A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapja, gonoszjáró nap, vetőnap és a tél rámutatónapja. Európa-szerte számon tartott nap, pásztorok, juhászok ünnepe. Átadják a juhokat, megkapják a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a „váltakozás” napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.

A természetben is változás áll be. A bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Vojlovicán azt mondják, hogy Szent Mihály-nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet. A palicsi halászok azt tapasztalták, hogy a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás. Szaján népe azt mondja, hogy ekkorra már meg kell hogy forrjon az új bor. Borszűrő Szent Mihálykor már lehet szűrni a bort, kezdődhetnek a lakodalmak. A jó, édes bort már Vince megjelentette, mikor csepegett az eresz. Szlavóniában elkezdik a pálinkafőzést, ami egész Szent Györgyig tart majd. A falvak ilyenkor pálinkaszagúak, „még a levegőtől is be lehet csípni”.

Szlavóniában és a Muravidéken régen, mikor még a disznók makkoltatása divatban volt, ezen a napon kihajtották a tölgyerdőkbe a disznókat, és azok ott a makkon szépen meghíztak.

Baranyában e napon kell elvetni az őszit, mert csak így lesz jó termés. Törik a kukoricát is.

Az adósságot – a természetbeni adósságot – is igyekeznek a földművesek mindenütt kiegyenlíteni, hogy ne kelljen többé rágondolni.

Az időjárás is változik. Baranyában mondják: „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Az időhöz kell alkalmazkodni az öltözködésben is, ezért állapítják meg a Muravidéken: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”

A baranyaiak még azt is közlik: „Aki Szent Mihály-nap után gátyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni.” (Nem elég okos.)

Az időjárást illetően a Bácskában hallani, hogy „Szent Mihály kicsapja a derest legelni” – azaz dér is lehet. Vagy: „Fehér lovon gyün Szen Mihály”, ami ugyanazt jelenti. Mivel rámutatónap, a Bácskában azt vélik, ahányszor van Mihály előtt dér, annyiszor lesz májusban is: „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.”

Ha Mihály után még „repkednek” legyek, akkor hadakozás, ha pókok „mászkálnak”, akkor dögös idő jön. Ha a gólyák, fecskék hamar elmentek, hamar jön a hideg.

Ha dörög, jó ősz, de nagy tél áll be. Ha sok makk terem, sok hó esik karácsony előtt. De lehetnek még szép idők is, ilyenkor Baranyában Szent Mihály nyarát emlegetik.

Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok eddig fejték a juhokat. A Mátyás-napi elletésre gondolva az eddig a falkába nem járó apaállatokat Szent Mihály napja előtt pár nappal beeresztették a falkába.

Ettől a naptól kezdve mentek „az őszi örzetösök” a falkába, vagyis azok a juhok, melyeket ősszel őriztek, s amelyeknek az „őrzetési bére” már csak egy fertály esztendőre vonatkozott.

szeptember 28.

Gellért napja

Topolyán – Borús Rózsa adatai szerint – az ördöggel szövetségre lépni akarók éjszakája Gellért éjszakája. Aki el akarja sajátítani a boszorkánytudományt, az ezen az éjszakán éjfélkor menjen a keresztútra, vigyen magával krétát, húzzon vele maga köré kört, hogy védve legyen. A körből tárgyalhat azután az ördöggel, akit arról ismer fel, hogy tüzes nyelve van, a szeme világít, iszonyatosan fekete és kénkőszagú, büdös. Ha megkapta a „tudományt”, a boszorkányságot, akkor öregasszony képében vagy fejetlen ló, óriási bakmacska, parázsló szemű vörös kutya, anyadisznó és még ki tudja, minek a képében nem, kísérthet, okozhat kárt, bajt a másik embernek.

szeptember 21.

Máté apostol emléknapja

A néphagyományban az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé ilyenkor a szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol Máté evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: "Csak pelyva kelne a mag után".
Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.


Máté ~ Gazos Máté napja

Vetésre nem alkalmas Máté napja, de egész hete sem, mert polyvás lesz a gabona, ha ezen a héten kerül földbe. A Muravidéken ezért nevezik az egész hetet „pelvahétnek”. A Bánátban viszont éppen Máté napján vetik a búzát.

A Szerémségben nem repülnek ki többé a méhek, hanem a kaptárban maradnak, a Máté-napi szép, tiszta időből pedig jó bortermésre következtetnek.

szeptember 19.

Szeptember 19.   Szent Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.

szeptember 18.

Péter napja

A Muravidéken Péter időjárását is figyelik kíváncsian, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”.

Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.

szeptember 17.

Lambert napja

Vojlovicán a székelyek sokévi megfigyelés alapján tavaszra mutató napnak tartják. Lambert megmutatja a tavasz időjárását.