november 1.

Mindenszentek napja

Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.


Mindszentek ~ Mindszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.

Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.

Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.

Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.

A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.

Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”

október 31.

Farkas napja

Farkas napja jó termőnap. Mindenütt az a vélemény alakult ki, hogy Farkas napján kell ültetni a fákat. A Farkas napján gondosan, megfelelő módon ültetett gyümölcsfa, bokor biztosan „megfakad”, és jövőre már terméssel kedveskedik elültetőjének, gazdájának.

október 28.

Simon, Júdás

Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."
A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."



Október 28.   Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.



Simon–Júdás napja

Télkezdő, valamint idő- és termésjósló napnak tartották e napot. Ezért szerepelhetett az 1777-es kalendáriumban a következő versike:

    „Simon, Júda ha mind Szent Mártonig fénlik,
    A gabona bőven terem, azt reménlik.”

Csúzán a Simon-Júdás-napi hidegre utalva halljuk a következő népi rigmust:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gulyás.”

Baranya más falvaiban ugyanezt a tényt így fogalmazták meg:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gatyás.”

Vojlovica székelyei szerint:

    „Megérkezett Simon, Júdás,
    Jaj teneked, inges, gatyás.”

Igaza van a versike szerzőjének, az első télkezdőnap hidege melegebb ruhát kíván, mint a nyári ing-, gatyaviselet. A hideg miatt Szabadkán és környékén a jószágot is behajtják már a legelőről.

Időjósnap lévén, a nap időjárásából a téli időjárásra lehet következtetni. Időjárási és gazdasági határnap is volt Simon-Júdás napja. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának és felfogadásának napja ez.

Senki se vágasson eret ezen a napon, mert megjárhatja!

október 26.

Dömötör napja

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.

Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.

Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.


Október 26.   Dömötör napja
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.


Dömötör napja

Vendel napja mellett Dömötör napja az őszi pásztorünnepek másik híres napja. A juhászok ünneplik. Zentán és környékén a régi juhászfamíliák emlegetik, hogy „Dömötör juhászt táncoltat” – vagyis ekkor az időjárás már nem kedvez a kint tartózkodó juhásznak és nyájának. A hideg szél táncra perdíti a fagyoskodó juhászt, de a jószág is didereg. Egyébként mindenütt, nemcsak Zentán, azt tartják, ha Dömötör napján fúj a hideg szél, akkor kemény télre kell felkészülni.

október 23.

János napja

Az októberi Jánoshoz régen az a szokás kapcsolódott, hogy most már el kell kezdeni a szobai világítást, nem lehet tovább halogatni, akármilyen drága is a „petró”.

Az időjárást illetően azt mondták: „János napi zivatar, 40 napig elkavar.” A termésre vonatkozott a következő rigmus: „János nap, ha borús, a termés igen dús.”

október 21.

Orsolya napja

Roppant népszerű név volt nálunk hajdanában - a 21-ére eső - Orsolya. Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.


Október 21.   Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.


Orsolya napja

Orsolya időjárása megjelenti a tél időjárását. Amilyen az időjárás ezen a napon, olyan lesz a tél. Már végső ideje betakarítani a káposztát – vélik az asszonyok Szlavóniában, mert ki tudja, milyen időt hoz a holnap, a sok esőtől pedig kirepedezik a szép káposztafej.

október 20.

Szent Vendel napja

Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. Vendel egyébként a legenda szerint a VII. században élt ir királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd Tier környékén remetéskedett, és pásztorként szolgált. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.


Október 20.   Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.


Vendel napja

A pásztorok, juhászok, jószágtartó gazdák ünnepe Vendel napja. A muravidékiek szerint Vendel arról híres, hogy „Vendel viszi az állatokat” – azaz elhullanak, könnyen állatvész üthet ki. Éppen ezért az állattenyésztő gazdák kedveznek az állatoknak, hogy kiengeszteljék Vendel haragját: nem fogják be, nem dolgoztatják e napon az állatokat, hadd ünnepeljenek ők is. Régen még vásárra sem hajtották a jószágokat e napon.