Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2019. december 8., vasárnap

december 8.

Mária napja

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának a napja, és az ő tiszteletére ezen a hajnalon is megtartott Rorate-mise. (A latin elnevezés a mise szövegében elhangzó "rorate coeli": "harmatozzatok, egek" nyomán keletkezett.) A népi kalendáriumban is helyet kapott decemberi Mária napot régebben Eketiltó vagy Földtiltó Boldogasszony napjaként is emlegették, mivel ekkor már nemigen lehet szántani. Ha a fagy elmarad és sárba enyhül az időjárás, abból karácsonyra jeges időre következtettek. A Mária napi hosszú jégcsap az eljövendő évben szép kendertermést ígért.


Mária napja ~ Földtiltó Boldogasszony napja

A muravidéki Radomasban „Füödtítu Buódogasszon” – Földtiltó Boldogasszony napján nem szabad szántani. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt. Baranyában sem tartják ajánlatosnak ettől a naptól kezdve a földek szántását és bevetését.

Idő- és termésjósló nap is december nyolcadika. Ha hosszú a jégcsap – vallják Baranyában –, hosszú szálú, szép kender terem majd a jövő esztendőben. Székelykevén gyümölcsfavesszőt vágnak, a meleg szobában kivirágoztatják karácsonyig, majd a termésre lehet belőle következtetni.

Ami az időjárást illeti, a tapasztalat alapján az a vélemény alakult ki, hogy ha sáros ez a nap, akkor a hónap végén biztosan számíthatunk jégre.

2019. december 7., szombat

december 7.

Ambrus napja

Szent Ambrus a méhészek és a mézeskalácsosok patrónusa. Szent Ambrus Rómában tanult először retorikát, majd politikai pályára lépett. Fiatalon lett két itáliai tartomány vezetője mediolanumi (milánói) székhellyel. 374-ben a város püspökének választották meg - akarata ellenére -, noha még meg sem volt keresztelve, katekumen volt. Megkeresztekedett, majd püspökké szentelték, valószínűleg december 7-én. Szétosztotta vagyonát, teológiát kezdett tanulni elsősorban görög atyáktól. Teljes erővel belevetette magát az egyházpolitikai harcokba, egész életében küzdött az eretneknek tartott ariánusok ellen, megfosztotta őket templomaiktól, jövedelmeiktől. Szent Ambrus nagyszombaton halt meg. Emléknapja a katolikus, ortodox és anglikán naptárban december 7-én van, az evangélikus kalendáriumban április 4-én.
A méhészek a szokásosnál is gondosabban foglalkoznak a kaptáraikkal, az áttelelő méhcsaládokkal, mert úgy vélik, ettől függ a jövő évi mézelés.

2019. december 6., péntek

december 6.

Miklós napja

A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje Miklós püspök. Szent MiklósNapját - december 6-át - főleg a gyerekek várják különös izgalommal. Merthogy a jeles nap előestéjén jön a Mikulás, akár be is kopogtathat a legkisebbek otthonába, és ahol netán csintalanabb a gyerkőc, oda még a virgácsos krampuszt is magával viszi. Ahová pedig csak éjnek évadján jut el, ott sem marad üresen, ajándék nélkül az ablakba kitett kiscipő. A rendkívüli szociális érzékkel megáldott püspök jó cselekedeteiről és csodatételeiről számtalan legenda mesél. Legismertebb talán az a történet, amelyben egy gazdag nemes hirtelen nagy szegénységre jutott, és úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja. Miklós mentette meg a lányokat a bűntől, mivel három egymást követő éjszakán egy-egy zacskó aranyat dobott be a házuk ablakán. Innen ered az egész világon elterjedt szokás, hogy Szent Miklós napján a szülők megajándékozzák gyermekeiket, mondván, ez a Mikulás ajándéka. Kevésbé közismert, hogy a szülőket is lázba hozó Mikulás-járás hazánkban a viszonylag új keletű népszokások közé tartozik. Alig másfélszáz esztendeje terjedt át hozzánk osztrák és cseh földről, és nem egyenes utódja a régi magyar Szent Miklós kultusznak. A legendás szent a középkorban a gyermekek, a hajósok és a diákok patrónusa volt, de hozzá fohászkodtak a férjhez menő lányok is. Szent Miklós a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok védőszentje is volt. Névünnepét sokfelé az asszonyok dologtiltó napnak tartották, míg az időjósok szerint Miklós a karácsonyi időjárást is megmutatta.


December 6.   Szent Miklós napja
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.


Miklós napja ~ Mikulás napja

Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú, botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta, tud-e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.

Az ajándékokat a szülők a kiskapuban adták át a Mikulásnak. Csak dió, alma, cukorka volt az ajándék. Később jött szokásba, hogy a Mikulás az ablakba kitett, tisztára „suvickolt” cipőkbe, megmosott, bemeszelt faklumpákba tette reggelre puttonyából a megérdemelt ajándékot a jó és szorgalmas gyerekeknek. Társa, a hosszú nyelvű krampusz, ördögfióka pedig arannyal befuttatott virgáccsal vagy festetlenül maradt ágacskákból kötött csomóval „jutalmazta”, illetve büntette a haszontalan rossz gyerekeket.

Miklós napja ma inkább mindenfele termőnap, illetve időjósnap voltát őrizte meg. Tudniillik, ha ezen a napon születnek kismalacok, akkor a koca felnevelheti majd őket. Baranyában viszont úgy vélekednek, ha fúj a szél Miklóskor, elpusztulnak az egerek.

Mint időjós megmutatja a hónap végének az időjárását. Ha pedig enyhe idő volt, mondják a baranyaiak, Miklós egészen biztosan megrázza majd a szakállát. Azt is tartják, hogy megmutatja karácsony időjárását.

2019. december 4., szerda

december 4.

Szent Borbála

Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-ét, a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a napját. Elterjedése annak köszönhető, hogy a bányászhagyományok és tradíciók közösek egész Európában, közös a természettel vívott harcuk. Munkájukat állandó életveszélyben végzik, és ez olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabtak korlátot. Bányászaink 1945 előtt munkaszünettel ünnepeltek. A vértanúságot szenvedett ókeresztény Borbálát tartották védőszentjüknek a tüzérek, a harangöntők és a kőfaragók is.
Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át sok hiedelem fűződött. Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág, a "borbálaág" karácsonyra kivirágzott, az eladó lánynak közeli házasságra volt kilátása. Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.
Borbála dologtiltó nap is volt. A hiedelmek ilyenkor tiltották a varrást, fonást, söprést. Ám ha női látogató tévedt a házba - ami az egész téli ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett - azt feltétlenül seprűvel verték ki. Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét, akárcsak az ajándékozás és a kölcsönkérés. Fonás és varrás helyett Borbálakor tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztattak, hogy annak zöldjéből majd a következő év termésére jósoljanak.
Ugyanakkor Baranyában ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek - felgerjesztvén az ártó szándékot - megbetegíthették volna a marhát.


December 4.   Borbála napja
Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A bányászok, tüzérek, védőszentje. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a női munkatilalom, e napon a női látogató nem hoz szerencsét a házhoz.


Borbála napja

Borbála napjának több funkciója van. Termésjósló nap. A Borbála-ág kivirágoztatása Doroszlón, Becsén és másutt is szokásos termésjósló mód, de sok helyen már elvesztette ezt a szerepét. Egyszerűen csak azért fordulnak a Borbála-ágak kivirágoztatásához, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe.

A Borbála-ágat, Doroszlón sárgabarack termőrügyes ágát vagy venyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára vagy a meleg szobába az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

E nap szétszedő-, bontónap, mert csak szétszedő, bontó munkát lehet végezni, termelő, valamit alkotó munkát nem.

Mivel részleges dologtiltó nap Borbála napja, a férfiak Baranyában nem fejthetnek bort, a nők pedig nem fonhatnak, mert megsántul a marha. A Muravidéken meg is magyarázzák, miért nem szabad hozzányúlni a rokkához. Azért, mert ha fonnának az asszonyok, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Ha ez megtörténhet, biztonságosabb a tollfosztás. Különben is csak bontó munkát lehet végezni, a tollfosztással pedig nem árthat senkinek és semminek a gazdasszony.

2019. december 3., kedd

december 3.

Ferenc, disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja

Gombos, Doroszló dunántúli községekből származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölő jelzővel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon.

2019. december 1., vasárnap

december 1.

Elza napja

A meteorológiai tél kezdetét hirdeti. A gazdaasszonyok rendszerint ekkor fogták be hizlalásra a karácsonyi pulykát, míg az időjárás megfigyelői a gallyakat rázó, szeles Elza-napból végleg szeles decembert jósoltak. "Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár."


Elza napja

December első napjával már megkezdődik a hóvégi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni.
Az időjárást illetően negyvenes nap. Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő.

2019. november 30., szombat

november 30.

András napja

András, Jézus tanítványainak egyike, halász volt, éppúgy, mint testvére, Szent András Simon Péter. Jézus halála után a Fekete-tengertől délre hirdette az evangéliumot. Krisztus után 60-ban, Petra városában keresztre feszítették. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András kereszt néven emlegetik. Ilyet láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.
Az András naphoz legalább annyi néphagyomány kötődik, mint a Katalinhoz. A házasságjósló praktikákat a lányoknak titokban kellett végezniük. A párna alá tett férfiruha volt a biztosíték, hogy az alvó lány álmában megjelenik a jövendőbeli vőlegény képe. Ha a disznóólat a lányok megrugdalták ezen a napon, a disznó röffenéseinek a száma megadta azon évek számát, amíg még pártában maradnak. A közös jóslások közül említésre méltó az ólomöntés, ahol az öntvény formájából az eljövendő férj foglalkozására következtettek.
A hagyományos falusi gazdálkodás szerint a disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, így karácsonyra már elkészül a füstölt hús is. Ekkor már általában elég hideg van ahhoz, hogy a "disznóságokat" a hagyományos eljárásokkal is el lehetett tartani. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.
Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. Ehhez az időszakhoz hozzátartoztak a katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték. Advent időszaka a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje volt. Ekkor készültek fel a betlehemesek, szerveződtek a csoportok, tanulták be a szerepeiket, ádventben jártak az ostyahordó gyerekek. A kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Díjlevélben foglalt járandóságuk volt ez a vékonypénzű tanítóknak.
Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik. Ez a Megváltó születését váró, előkészítő időszak. Szép szokásként adventi koszorút készítenek a családok, amelyet vagy az asztal közepére helyeznek, vagy felfüggesztenek valahová a szobában. Fenyőágból készül, koszorú formájú, rajta négy gyertya, advent négy hetének megfelelően. Minden vasárnap egy gyertyát meggyújtanak, így karácsonyra már mind a négy gyertyácska ég.


November 30.   András napja
Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.


András napja

András a téli évnegyed kezdőnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. Egész nap böjtöltek.

A lányok este tükröt, férfi alsóruhadarabot tettek a fejük alá, és azt remélték, hogy megálmodják jövendőbelijük nevét. A Bácskában Topolyán, Csantavéren, de a Bánátban, Baranyában is a lányok egész nap böjtöltek, lefekvéskor pedig a topolyai lányok ezt mondták:

„Agyláb, léplek, András, kérlek,
Mutasd meg a jövendőbeli vőlegényemet.”

Azt remélték, hogy álmodnak a jövendőbelivel, vagy álmukban meghallják a nevét.

Párjósló cselekmény volt az András-pogácsa készítése is. Három pogácsát sütöttek, mindegyikben egy-egy férfinévvel. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, a benne levő cédulán szereplő nevű személy lesz a jövendőbeli.

Ólmot is öntöttek, ólmot tettek egy rossz kanálba, betették a kanalat a tűzbe, ahol az ólom megolvadt. Kivették a kanalat, s hirtelen egy bögrében levő vízbe öntötték a kanál tartalmát, a megolvadt ólmot. Az ólom a hideg vízben részekre bomlott, vagy egyben maradt, s valamilyen alakot vett fel. Az alakból próbálták kiolvasni a jövendőbeli foglalkozását.

A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulát írtak lánynevekkel. Lucáig egyenként eldobálták a cédulákat, az utolsónak maradt cédulán találták a menyasszonyjelölt nevét. A lányok is gyakorolták szinte mindenfele a párjóslásnak ezt a fajtáját.

Lábadi Károly szerint Baranyában, Laskón így történt a jóslás: „András napján a hajadon lányok, fiúk egész nap nem esznek, nem isznak semmit. Fésülködni, mosakodni nem szabad. Este, amikor lement a nap, és a fiatalság le akar feküdni, meg kell mosakodnia. A mosdóvizet nem szabad kiönteni, hanem az ágy mellé kell tenni, ahonnan lesz a feje. Egy vadonatúj törülközővel megtörülköznek. Evvel letakarják a vizüket. Megfésülködnek, és a fésűben benne hagyják a hajukat, és a tükörrel együtt, amelyben nézték magukat, a fejük alá tették. Enni és inni még most se szabad. Abban az éjszakában meg kell hogy álmodja, hogy ki lesz a jövendőbeli párja. Ha a lányok azt álmodják, hogy egy kutya harapja őket, annak lányfejjel gyereke lesz.”

Doroszlón másképpen akarták fellebbenteni a jövendőt takaró leplet. Cédulára írták fel a számba jöhető legények nevét. A cédulát meg fésűt, tükröt tettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, az lesz a férjük. Az almamag is jóslóeszköz. András előtt nagy szeretettel ették a lányok az almát, számolták a magokat. Ha olyan almára bukkantak, amelyben 7 vagy 9 magot találtak, akkor a magokat papírba csomagolták, András nap estéjén a fejük alá, a párna alá helyezték, hogy megálmodják a férjüket.

„András, haza láss!” Vége az őszi időnek, jön a tél – mondták Bezdánban.

András időjósló nap is. Topolyán, de másutt is hagymakalendáriumot készítenek. „Egy jókora fej vöröshagymát négyfele vágtak, és ízekre szedtek. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipetnyi sót szórtak. A lemezeket sorban egy tányérba tették, közben megjegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz. Amelyikben nem volt víz, az száraz lesz” (Magyar néprajzi lexikon). Gyümölcsfaágat is tettek vízbe, felhelyezték a kemence vállára. Ott a kellemes melegben karácsonyig szépen kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepe, akkor január végére erős tél várható, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége fele köszönt be majd a nehéz idő, fagy, jég, havazás.

A székelykeveiek szerint Andráskor indulnak el a farkasok juhokat rabolni. (Ez a hiedelem valószínűleg még bukovinai tartózkodásuk idejéről származik, még mielőtt 1883-ban ideköltöztek volna.)

A gazdálkodással összefüggő András napi szokásokról is tudunk. Bánátban azt tartják: „András napi hó vetésnek nem jó.”

András termőnap is. Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak e napon.

András-nap bontónap is. Bánátban már disznót ölnek ezen a napon, hisz elég hidegek járnak, kifagy a hús. A szerémségiek azt vallják, hogy még most ki lehet irtani a háziférgeket.

Ezen a napon semmi szín alatt ne vágasson eret senki!

Andrással befejeződik a zajos mulatozás, „András zárja a hegedűt”. Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehet még otthon muzsikálni, de másutt nem, mondják Szlavóniában a református községekben. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, advent. Ehhez a periódushoz is fűződik néhány népi megfigyelés Baranyában és a Muravidéken: „Adventi malac nem maradós, nem jó hízó.” „Adventi kutyakölykökből lesz a legjobb házőrző.”