Július 20. Illés napja
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezon dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.
Július 20. – Illés napja
Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: „Illés meg Jakab Annát kergeti”, „Illés rossz, mert áldást nem hoz.”
Bácska, Bánát, Muravidék lakosai azt figyelték meg, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe. Topolyán, ha meghallották a közeledő vihar moraját, csak bólogattak, és megállapították: „Gurijja má Illés a hordót! De haragszik!” Vagy „Gyün má Illés a tüzes kocsivá!”
Balázs Mátyás pásztor mondja, hogy az égzengéses Illéshez az idős pásztorok így fohászkodtak:
„Illés próféta, az egek kormányzója,
Jól kormányozd az egeket,
Hogy le ne hullajtsd a köveket!”
Mindenki örült, ha csak nagyobb eső vonult el a falu felett, s nem verte földbe a termést.
A vihar elűzésére sokan kést vágtak az asztalba, vagy piszkafát, sütőlapátot, vaslapátot, kisbaltát dobtak ki az udvarra, esetleg szentelt barkát, szentelt gyertyát vettek elő.
Illés napja termésjósló, gonoszjáró nap is. Székelykevén azt állítják, hogy az Illés-napi eső lyukas mogyoró- és diótermést jósol. Ha valaki gonosz meg akarja rontani más gyümölcsfáját, akkor hajnalban fejszével megkopogtatja a fát.
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezon dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.
Július 20. – Illés napja
Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: „Illés meg Jakab Annát kergeti”, „Illés rossz, mert áldást nem hoz.”
Bácska, Bánát, Muravidék lakosai azt figyelték meg, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe. Topolyán, ha meghallották a közeledő vihar moraját, csak bólogattak, és megállapították: „Gurijja má Illés a hordót! De haragszik!” Vagy „Gyün má Illés a tüzes kocsivá!”
Balázs Mátyás pásztor mondja, hogy az égzengéses Illéshez az idős pásztorok így fohászkodtak:
„Illés próféta, az egek kormányzója,
Jól kormányozd az egeket,
Hogy le ne hullajtsd a köveket!”
Mindenki örült, ha csak nagyobb eső vonult el a falu felett, s nem verte földbe a termést.
A vihar elűzésére sokan kést vágtak az asztalba, vagy piszkafát, sütőlapátot, vaslapátot, kisbaltát dobtak ki az udvarra, esetleg szentelt barkát, szentelt gyertyát vettek elő.
Illés napja termésjósló, gonoszjáró nap is. Székelykevén azt állítják, hogy az Illés-napi eső lyukas mogyoró- és diótermést jósol. Ha valaki gonosz meg akarja rontani más gyümölcsfáját, akkor hajnalban fejszével megkopogtatja a fát.
