október 10.

Ferenc napja

A muravidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc körüli hetet búzahétnek, a legjobb búzavető hét napnak tartják. Ez azt jelenti, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos.

A háziasszonyok is számon tartják Ferenc napját. Nyírfaágat tesznek a kotlós fészkébe – ha még egyáltalában ültetnek kotlóst –, hogy a Ferenc-héten ültetett kotlós csibéi ne legyenek betegek, el ne pusztuljanak. A nyírfaágacska mindaddig ott marad, míg ki nem kelnek a csibék. A nyírfaág tudniillik megtöri a gonosz hatalmát, megvédi az ártatlan kiscsibéket.

október 9.

Dénes napja

A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.
Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.


Dénes napja

Szabadkán a sokéves megfigyelések alapján az a vélemény alakult ki, hogy a Dénes-napi időjárásból következtetni lehet a téli időjárásra. Figyelik is az idős földművesek Dénes napján az időjárást.