Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2024. április 24., szerda

április 25.

Szent Márk napja
Április 25-e Szent Márk evangélista ünnepe, az egyházi búzaszentelés napja, amely antik hagyományokat őriz. A rómaiak ezen a napon köszönetet tartottak és áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a rozsdától. Ha ekkor már a fürj el tud bújni a vetésben, és netán még az ég is megdördül, akkor a néphit szerint, gazdag lesz az aratás.
Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet
Április 25. – Márk napja
A baranyai háziasszonyok számára régen részleges dologtiltó nap volt: nem volt szabad kenyeret sütni. A Muravidéken viszont e napon kell földbe vetni az indás növények magját.
A muravidékiek számára e nap az egész év rámutatónapja, tudniillik ha köd ereszkedik a tájra, jégeső, sőt árvizek tesznek majd kárt a vetésben. Ha a fülemüle hallgat ezen a napon, akkor változékony lesz a tavasz, de ha énekel, akkor kellemes, szép lesz a tavasz. A csantavériek szerint, ha megdördül az ég, bő lesz a termés.
Márk napja termésjósló is. „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz” – mondják a muravidékiek.

április 24.

Szent György napja
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata Kolozsváron is megtalálható.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Ennek a hagyománynak máig fennmaradt szép szokása a kőszegi szőlősgazdák Szent György-napi kötelessége, amikor is a kora reggel megszedett szőlőhajtásokat a fúvószenekar kíséretében beviszik a városházára bemutatni a polgármesternek, majd a szintén ünnepélyes ceremónián a termésígéretet berajzoltatják az 1740-ben nyitott, és a Jurisich-várban őrzött Szőlő Jövések Könyvébe. Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak
Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A Szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.
Április 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Április 24. – Szent György napja
Topolyán és másutt is tavaszkezdő napként tartják számon április 24-ét. Feketicsen is úgy vélekednek az öregek, hogy Szent György-napig általában hideg szokott lenni, de most már várni kell a jó időt. Különben is „Gergő napi szél Szent György napig él”. Többek között az időjós békák megszólalását figyelték Bácska, Bánát, Szlavónia, Baranya öregjei. Azt tapasztalták ugyanis, ha György előtt szólalnak meg a békák, akkor korán kezdődik a tavasz is, meg a nyár is. Ahány nappal előbb hangzik fel a békazene, annyival előbb jön meg a dér Mihály előtt. Harasztiban, Szlavóniában, ha valaki először hall békasírást, és sok bolha van a házban, akkor azt mondja: „Gyeretek ki, balhák, sírnak a békák.”
Egyébként ez a nap a marha első kihajlásának, kiverésének, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja. Harasztin pl. a pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. Ilyenkor álltak össze a halászbokrok is Kopácson.
Bizonyos esetekben asszonyi dologtiltó és mágikus védő-, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap Szent György napja is éppen úgy, mint minden évnegyedkezdő nap. Zentán Szent György-napig nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni a napra, mert sok jégeső lesz. Szlavóniában viszont azt vallják, hogy ezen a napon nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára. Szántani sem szabad. Az a hiedelem is járta, ha valaki ezen a napon megfürdik a falu alatt folyó Valkóban, nem lesz rühes egész évben.
A Muravidéken Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. Harmatszedés közben azt mondogatták: „Viszek is, hagyok is!”, vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is a föld erejéből, zsírjából. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt, kiadósabb – hagyta rám a titkot Lina néni egy szép tavaszi reggelen a muravidéki Szentlászlóban. Minden idősebb asszony hisz és hitt a Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében. Vojlovicán reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt fokhagymával keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a tehenet.
A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak.
Szent György éjszakáján a földbe rejtett kincs megtisztul, felveti a lángját. A kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset. De hiába!
Termésvarázsló nap is ez a nap. Baranyában pl. azt adták tudtomra, hogy most kell vetni a dinnyét, uborkát, akkor sokat terem. Mákot is addig kell vetni, míg nem kuruttyolnak a békák. A vetéskor azonban ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák. Legjobb, ha öregasszony veti, és vetés közben szétterpeszti a lábát, hogy nagyra nőjenek a mákfejek. Szlavóniában, Harasztiban mákvetéskor fújja ki a vető a száját, hogy ne férgesedjen meg a mák, és szép fejű, szép magú legyen. E nap hajnalán érdemes az uborkát is vetni.
Szent György napján már szárba indul a búza, konstatálják a földeket bejáró harasztiak.
Általában tudott dolog, ha Szent Györgyre a vetés olyan magasra nő, hogy a holló, varjak elbújhatnak benne, akkor jó lesz a termés.
Szlavóniában, ha nem is éppen ezen a napon, de utána el kell vetni a kukoricát. Az e napon talált mezei virágot pedig meg kell szárítani, kiváló gyógyszer lesz majd embernek, állatnak.
Balázs Mátyás a pásztorkodás, csínját-bínját ecsetelve árulta el, hogy Szent Györgyig titkon vagy szabadon, de lehetett legeltetni a juhokkal a búzát, utána már büntetendő cselekménnyé vált. Azt is említette, hogy amelyik pásztornak már volt korábbi báránya, az Szent György napján elválaszthatta. A György-nap előtt fogott kígyóval, békával el lehetett venni a tejhasznot, gyógyítani lehetett a teheneket. A juh tőgyfájásakor a béka, kígyó testével háromszor körül kellett keríteni a juhot.
A gyerekeknek egy kedves mondókája fűződik e naphoz:
„Süss fel, Nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt kisbáránykám majd megfagy!”
A feketicsi változat így él még ma is:
„Szent György-nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt egy kisbárány majd megfagy.”

2024. április 22., hétfő

Minden este 9-10 óra között

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”


Ó, hit, melynek elég a Hozzád vezető csillag, még ha utóbb ki is derül, hogy csupán két bolygó együttes fénye erősítette egymást! Ó, engedelmes bizalom, melynek elég a Szó, még ha méltatlan, a Heródes házánál lecövekelt írástudók kezei közül csendül fel a tekercsekről az útmutatás! Ó, önmagáról megfeledkező hódolat, melynek az a ház a Ház, amelyben Te vagy, feküdj bár mint rongyokba pólyált kisded, avagy mint gyolcsba göngyölt holt!A Te ajándékaid ezek, egykor pólyák között fekvő, immár a felhőkkel eltakart Jézus! Együtt ajándékozod nekünk a hitet a feléd vezető úton levő akadályokkal, az engedelmességet a zavaró körülményekkel, miképpen a hódolat is ott bizonyul Tőled valónak, ahol rongyok, szenvedés és felhők takarják dicsőségedet.Hadd magasztaljalak a Házért, ahol a Tieid közösségében Téged kereshetlek; ahol megtörténhet a csoda, mely talán annál is mélységesebb, hogy felismerték a Mindenség Urát egy kisdedben: felismerhetlek Tested tagjaiban, megváltottaid közösségében.Hadd hozzam hát Neked, amim van! Hadd oldódjam ki a kapni vágyás kötelékeiből jelenlétedben, Te, önmagadban mindeneket ajándékozó, hogy csak Nálad, a Te szolgálatodban legyen értéke annak, ami jóvoltodból kerül birtokomba!Testet öltött Ige, ki önmagadat adtad, hogy közösségünk legyen általad az Atyával! Lakozz bennem, és tégy késszé a szeretetre, közösségvállalásra, megtisztítva a fennforgás és bizonyítás hiú vágyától, és segíts imádatodban élnem! Ámen.
(Adorján Kálmán)

" Mennyei Atya, küldd le szeretett Fiaddal, Jézus Krisztussal, a mi Megváltónkkal és Boldogítónkkal szent atyai szeretetedet a sötétség minden terjesztőjére, hogy általa megtérjenek, vagy saját területükön maradjanak!
Atyánk, küldd le atyai szeretetedet, hogy mindazt aki üldözni akar minket ,vagy elárulni, vagy más rosszat forral ellenünk, jelenléted megakadályozza terve véghezvitelében!
Küldd le szent szeretet--tüzedet minden hazugra, rágalmazóra, képmutatóra, hogy helyesen ismerjük fel őket, és meg tudjuk védeni magunkat velük szemben!
Atyánk, áraszd ki szeretetedet minden bűnözőre, az erőszak, a gyilkosság, a vak hatalomvágy eszközeire, hogy ne tudjanak nekünk és az emberiségnek ártani!
Atyánk, bocsásd le szent szeretet--erődet, mint villámot a földre, ha gyilkosok vonulnak majd át a világon és rosszat akarnak tenni minden népnek!
Atyánk, légy akkor velünk, légy a mi védelmezőnk, a mi vezetőnk. Légy a mi oltalmunk, erőnk és erősségünk!
Atyánk,áraszd szent atyai szeretetedet minden népre! Töltsd el őket szent tüzeddel, hogy felismerjék ez idő veszedelmét, melyet az ősi kígyó ravaszsága okozott!
Atyánk, légy mindenütt az igaz parancsoló! Parancsolj a sötétségnek, hogy távozzék és kerülje az embereket!
Atyánk, Te legjobb Atya, tedd, ami atyai szereteted jónak, igaznak és üdvösnek talál!
Amen

Rövid szabadító ima:
Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült és megdicsőült Szent Szívetek által szabadítson meg minket a Mindenható Isten: Lucifer, Béliál, Belzebub, Jezábel, rontás, ártás, betegség, megkötözöttség, megszállottság,... szellemeitől. Távozzanak ezek a pokol tüzére és soha ne térjenek onnan vissza. Adjon nekünk a Mindenható Isten testi-lelki egészséget, a gonosztól teljes függetlenséget, egységet, szeretetet, békességet és minden jót az Ő Szent Akarata szerint. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Nevében. Ámen.
Rövid gyógyító ima: Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült és megdicsőült Szent Szívetek által a teljes gyógyulás kegyelmét kérjük magunk és betegeink számára, ha Isten Akaratával megegyezik. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Nevében. Ámen.Ezután elvégezzük az esti imát és Jézus Öt Szent Sebének rózsafűzérét.

Esti imádság

Mi atyánk, ki vagy a mennyben…,
s érzem, itt, e szobában,
Hozzád fordulok most hittel
csöndes, esti magányban.
(Látod, ágyam mellett kis polc,
rajta pedig teám van,
nincs cukor a teában.)
Keserű az, mint magam is
kissé keserű vagyok,
Te tudod, hogy nem telnek jól
az éjszakák, a nappalok,
szívemben én gyakran félek,
gyötörnek gondolatok:
„Mindjárt összeroskadok.”
Téged hívlak segítségül:
ó, Uram, most el ne hagyj,
ha már e nap megőriztél,
este is velem maradj…
adj kiutat, békességet,
adjad biztató szavad,
csak ez, mi az ég alatt
erőt ad és menedéket,
szólj hát újra, Istenem,
itt vagyok, és hallom szavad,
Rád bízom az életem
újra, s újra… s mindhiába
– mert én csak ember vagyok –,
mégis lelkem elhagyott.
Elhagyott, mert kételkedik,
összezuhant, gyenge, sőt…
Istenem, azt kérem Tőled:
adj kitartani erőt,
talpra állni, újra tudni
megállni színed előtt;
Ó, Istenem, adj erőt…!
Adj türelmet, kérlek hát…
s nyugodalmas éjszakát.
Ámen.


Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet,
a te erőd nem törik meg.
Hő imáját gyermekidnek nem,
te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anyánk vagy!
Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya. Ámen


„Istenem hiszek benned, imádlak téged,
remélek benned és szeretlek.
Bocsánatért esedezem hozzád mindazokért,

akik nem hisznek benned, nem imádnak,
nem bíznak benned és nem szeretnek.”

Minden nap délután 3-4 óra között

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”


A MAGYAR NÉPLÉLEK IMÁJA AZ ISTENI IRGALMASSÁGHOZ
Örök Atya, Magyarok Istene!
Nyisd meg a szívünket igaz könyörgésre!
Lelkünkben a fájdalom felszakad, és Hozzád kiált:
Ne hagyd elveszni e Népet és Hazát!
Felajánljuk Néked Szent Fiad szörnyű szenvedését,
Mária, Jó Anyánk lelki gyötrelmét,
és hozzá tesszük
e nép történelmének minden igazul kiontott csepp vérét!
Jézus Urunk által megváltottad a világot és minden gyermeked,
kérjük, hogy adj Kegyelmet, és irgalmazz Érted harcoló népednek!
Istenséged fájdalma a világmindenségen átremegett,
megtörte ezzel a szellemi sötétséget.
Sok idő volt ezt felfogni az emberi elmének,
ezért irgalmazz Uram a Beléd vetett hittel, Veled küzdő népednek!
Fejedbe durván belenyomták a fájdalom töviskoronáját,
megcsúfolva ezzel Isten Királyságát.
A Szent Koronával népünk fogadta az Ég Igazságát,
irgalmazz Atyánk, és védd most a Magyar Hazát!
Szent Arcodon vér folyt, nagy volt Testednek, Lelkednek fájdalma,
így mutatta magát a gonosz-szellem sötét, gőgös, nagy hatalma.
Szívében tudva, vérével védte népünk Urunk Tanítását,
irgalmazz Atyánk, és vedd át, vezesd újra Jézus Földi Királyságát!
Minden ostorcsapás és durvaság újabb fájdalmat hozott,
Szent ajkad mégis kimondta a megbocsátó szót.
Hosszú harcainkban fülünk eldugult és szemünkből csak könny folyt,
irgalmazz Urunk, és kérünk, adj Fényt és bocsánatot!
Legnagyobb kínodban megbocsátásod adtad a Keresztfán:
„Hogy mit cselekszenek, nem tudják, ó Atyám!”
Így töltsd meg szívünket igaz bocsánattal múltunk fájdalmaiért,
hogy átadhassuk Irgalmadnak mindezt most Hazánkért!
Mennyeknek Királya, Világok Teremtő Atyja!
Emberi szívünk Veled mozdult Szent Akaratodra!
Történelmünk harc volt, Hozzád imádkozva védtük mit lehetett,
irgalmazz Urunk, és támaszd föl a Magyar Szíveket!
Írd belénk újra, hogy mi az Igaz Szeretet,
hogy Bölcsességed tanítsa a Magyar Szellemet!
Tedd szeretettől lángolóvá ismét a szívünket,
hogy legyőzhessük hamis büszkeségünk, s emberi gyengéinket!
Irgalmazz Urunk, irgalmazz a Magyar Népnek,
Hogy győzelmed hirdesse minden nemzedéknek!
Szabadíts meg Atyánk minden ravasz lefedettségtől,
mely erőnkön felül választ el bennünket Tőled, Istenünktől!
Te látod, hogy milyen nagy a sunyin ránk törő, gonosz szellemi akarat,
Irgalmad mutassa meg Isteni Hatalmadat!
Kérünk, fogadd szívünk tiszta kérését és szándékunkat,
mellyel azt kívánjuk, Általad legyen bennünk teremtő a gondolat!
Forduljon az átok Áldássá mibennünk, és tettünknek legyél Te Ereje,
így nyilvánuljon meg rajtunk Irgalmad minden nagy Kegyelme!
Taníts Urunk Igaz Tudásodra, gyógyító szépségre,
munkálkodjon bennünk angyalok ereje, szent őseink
tiszta öröksége, hite és reménye!
Legyen minden emberi kapcsolatunkban Békéd és Isteni Jeled,
földi határainkat se mutassa más, csakis a Te Fényed!
Mosd át teljes emberi valónkat Irgalmad tiszta, Szent Vizével,
tölts fel sejtszinten bennünket Megváltó Szereteted hatalmas Tüzével.
Áraszd el szívünket Szent Szíved minden Örömével,
hogy együtt dicsőíthessünk Téged a Földről az Égi Seregekkel!
Örök Atya!
Felajánljuk Szeretett Fiad Szent Vérével együtt
a Magyar Nép minden igaz csepp kiontott vérét,
és minden fájdalmas, testi-lelki szenvedését,
és felajánljuk máig megőrzött,
és Vezetésed alatt munkába fogható, tiszta Szellemi Örökségét.
Áldj meg kérünk Mindenség Teremtő Atyja,
hogy az Istenanya, Nagyasszonyunk Mária,
Koronás Királynőnk oltalmában,
és Megváltó Jézus Urunk vezetése alatt népünk beteljesíthesse
Szellemi Feladatát, Igaz Küldetését.
Ó add ezt meg nekünk Szeretet Istene!
Vezéreljen bennünket mindenkor Szent Akaratod,
és teljesedjék be
velünk, Általad és bennünk Isteni, szerető Atyai Szándékod!
Most, és mindörökké, Ámen.
2008. 10. 23. után, 25-e hajnalán, a Vácott rendezett Engesztelő imanapra. M. G. Mária.

ÖRÖK MENNYEI ATYA,TÜNDÖKLŐ FÉNY RAGYOGÓ MOSOLYA,
SZENTSÉG ÉS SZERETET KIRÁLYA!
LEBORULVA IMÁDLAK A SZENTHÁROMSÁG ÖLELÉSÉBEN
ÁLDOTT ÉDESANYÁNKKAL,DICSŐÍTELEK A SZENT ANGYALOKKAL,
MAGASZTALLAK AZ ÜDVÖZÜLT LELKEKKEL,HIMNUSZT ZENGEK A SZERÁFOKKAL!
TIED VAGYOK, VELED MARADOK,ÉRTED ÉLEK,NEKED SZOLGÁLOK,
ÁLDOTT LEGYEN SZENT AKARATOD, MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN.


ELŐKÉSZÍTŐ IMA

Szentháromság egy Isten mély alázattal imádlak .Isteni fölséged színe előtt bánom minden bűnömet.Nagy vágyakozással nyitom meg szívemet, az Isten Szentháromságos Szeretetének királyi áldása előtt.Szeretet Istene ajándékozz meg engem ,áldásod rózsáival az Atya Mindenható szeretetének rózsáival,erősítő kegyelmekkel az áldozat hozatalhoz ,a Fiú Bölcs szeretetének rózsáival,a megvilágosodás kegyelmével a Szentlélek jóságos szeretetének rózsáival,a vigasztalás a gyógyulás kegyelmével ,szent akaratod szerint

ÁMEN

ÁLDÁS KÉRÉS

Áldjon meg engem a Szentháromságos Szeretet:Az Atya mindenható szeretete,a Fiú bölcs Szeretete és a Szentlélek jóságos Szeretete.A Szentháromságos Szeretet királyi áldása legyen velem (és minden emberrel)bennem és körülöttem és maradjon velem mindenkor és mindenhol. AMEN

Szűz Mária szeplőtelen Szíve,a Szentháromságos Szeretet trónusa,könyörögj érettünk!

ÁMEN


„Irgalmas Jézusom! Köszönöm, hogy mindig megbocsátasz nekem. Add, hogy teljesen be tudjam fogadni Irgalmadat és én is meg tudjak bocsátani minden embertársamnak és önmagamnak is!”

Ezután elvégezzük az Irgalmasság rózsafűzérét.



A Szűzanya mondta, hogy Karácsonykor szabadul fel és jut a legtöbb lélek a Mennyországba.
(Imádkozd el a lenti imát 50-szer minden pénteken, 5 lelket szabadít ki a tisztítótűzből. Ezt a búcsút VI. Hadrianus, XIII. Gergely és VI. Pál pápa is megerősítette.)
Imádlak Téged, ó Szent Kereszt, ki Uram
Legszentebb Testével vagy felékesítve,
Legdrágább Vérével vagy borítva és festve.
Imádlak Téged Istenem, kit értem vittek a Keresztre.
Imádlak Téged, ó Szent Kereszt szeretetből,
Annak szeretetéért, aki az én Uram.
Amen.

2024. április 21., vasárnap

Minden reggel 6-7 óra között

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”


Loyolai Szent Ignác napi imája
Krisztus lelke, szentelj meg engem!
Krisztus teste, üdvözíts engem!
Krisztus vére, ihless meg egem!
Krisztus oldalából folyó víz,
moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése,
erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem!
Szent sebeidbe rejts el engem!
Ne engedd, hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!
Halálom óráján hívj magadhoz engem!
Add, hogy eljussak hozzád,
és szentjeiddel dicsérjelek téged,
mindörökkön-örökké. Ámen.

A BIZALOM KILENCEDE JÉZUS SZENT SZÍVÉHEZ
Uram Jézus Krisztus, a Te Szent Szívedre bízom ezt a szándékot.
(Itt meg kell nevezni a kívánságot)
Tekints csupán rám, aztán tégy Szíved szerint.. a Te Szent Szíved döntsön! Számítok rá... bízom benne ... irgalmasságára hagyatkozom...
Uram Jézus ne hagyj el! Jézus Szent Szíve, bízom Benned! Jézus Szent Szíve, hiszek irántam való szeretetedben. Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod! Ó Jézus Szent Szíve, sok kegyelmet kértem már Tőled, de ezt az egyet most különösen kérem. Fogadd Szent Szívedbe könyörgésemet! Ha az Örök Atya meglátja drága Véredet rajta, bizonyosan elfogadja. Az már nem az én imám lesz, hanem a Tied ó Jézusom. Ó Jézus Szent Szíve, bízom Benned! Ne engedd, hogy elvesszek!. Amen.

IMA SZENT MIHÁLYHOZ
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben! A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: parancsoljon neki az Isten! Te pedig mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.
Mária, Szent Angyalok Királynője - könyörögj érettünk!

SZENT BERNÁT IMÁJA
Legkegyesebb Szűzanya Mária! Sohasem hallotta még senki, hogy Te gyámoltalanul magára hagytad azt, aki oltalmad alá folyamodott, segítségedért esdekelt, vagy szószólásodat kérte. Én is hasonló bizalomtól lelkesítve sietek Hozzád, Szűzek Szent Szűze! Hozzád jövök Anyám, és mint szegény bűnös, sóhajtozva lábadhoz borulok. Ne vesd meg szavaimat Örök Igének Szent Anyja, hanem hallgasd meg kegyelmesen. Amen.


Jézus Szentséges Szíve, a mai napon Tebenned, a Te kegyelmedben akarok élni, benne megmaradni, akármi történik is.
Tarts távol a bűntől, és erősítsd akaratomat, hogy ügyelni tudjak érzékeimre, képzeletemre és szívemre.
Segíts, hogy megszabaduljak bűnre vezető hibáimtól. Kérlek, add meg ezt nekem a Szeplőtelen Szűzanya által.


Pázmány Péter:
Fohászkodás a hazáért
Oh áldott Szűz! Oh Magyarországnak kegyes Asszonya! Tekints a mi sok fogyatkozásunkra: szánd meg a mi romlásunkat. Csaknem megholt akit te szerettél; csaknem elfogyott a te országod nemes Asszonyunk. Azért állj elő a te szent Fiadnál. Mondd azt néki: Fiam, az én országomban megfogyatkozott az igazi hit; nincs igazság; nincs isteni félelem; nincs ájtatosság benne. Vízzé vált az ő bora, nagyrészt tévelygésre fordult igaz vallása; elpusztult szentegyháza; megromlott ereje; pogány rabságára adott szabadsága. Elhiggyed, édes hazám, Magyarország, ha a Boldogasszony tanácsát követed, és magadat megeszmélvén, abban eljársz, amit az ő Szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének.

Litánia Jézus Szent Szívéről

Uram, irgalmazz nekünk!Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli AtyaistenIrgalmazz nekünk!
Megváltó FiúistenIrgalmazz nekünk!
Szentlélek ÚristenIrgalmazz nekünk!
Szentháromság egy IstenIrgalmazz nekünk!

Jézus Szíve, az örök Atya Fiának SzíveIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, Szűz Mária méhében a Szentlélektől alkotott SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, az Isten Igéjével lényegileg egyesített SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, végtelen fölségű SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, Isten szent templomaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent szekrényeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország kapujaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, a szeretet lángoló tűzhelyeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, az igazságosság és szeretet tárházaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, minden erény mélységeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, minden szív királya és központjaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány
összes kincsei megvannak
Irgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozikIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve teltIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünkIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, az örök halmok kívánságaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, béketűrő és nagyirgalmasságú SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnakIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, az élet és szentség forrásaIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozatIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, lándzsával átdöfött SzívIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, minden vigasztalás kútfejeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, életünk és feltámadásunkIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünkIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, bűnösök áldozataIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, benned bízók üdvösségeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, benned kimúlók reménységeIrgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, minden szentek gyönyörűségeIrgalmazz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Irgalmazz nekünk!

Szelíd és alázatos szívű Jézus!Alakítsd szívünket a te szent Szíved szerint!

Könyörögjünk!
Mindenható örök Isten!
Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt.
Adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek.
Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Ámen.

Úr Jézus, a Szentlélek segítségével, Boldogasszonyunk szívével egyesülve, isteni Szívednek ajánlom fel mai napom minden imáját és munkáját, örömét és szenvedését. Egyesítsd mindezt áldozatoddal, amelyet a keresztfán Atyádnak bemutattál és oltárainkon szüntelen jelenvalóvá teszel. Fogadd el engesztelésül vétkeinkért, szándékaid és a pápa havai imaszándékainak megvalósítására.

Hiszek Egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet.
Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
(Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.)
Ámen.


Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van te veled,
áldott vagy te az asszonyok között
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért,
és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre
most és halálunk óráján.
Ámen."

Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket,
ments meg minket a pokol tüzétől és vidd a mennybe a lelkeket,
különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra!

„Istenem, dicsőítelek, áldalak és imádlak Téged bármit adsz, elveszel vagy megengedsz az életemben! Istenem hálát adok neked azért, hogy újra felébredhettem! Kérlek áld meg a napi 24 órámat, a személyeket, akikkel találkozom, az ügyeimet, amit el kell rendezzek, minden élőt és elhunytat. Istenem bocsáss meg nekem, az egész emberiségnek és a tisztítótűzben szenvedő őseinknek. Istenem, Jézus Szent Vére által őrizz meg engem és családomat a Gonosz támadásaitól. Istenem, újra felajánlom magamat és mindenemet Neked. Kérlek ma is rendelkezz velem, lelki és anyagi javaimmal a Te dicsőségedre, a lelkem és a lelkek javára. Istenem, teljes szívemből szeretlek Téged és az összes égi és földi teremtményedet. Kérlek, ma is adj meg mindent nekünk, ami Szent Akaratoddal megegyezik. Ámen.

Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

A NÁZARETI JÉZUS legyőzte a halált, ORSZÁGA ÖRÖK, Eljön, hogy uralkodjék a világ és idő fölött!

URAM, ISTENEM! Légy irgalmas azokhoz, akik szent nevedet káromolják, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!

URAM, ISTENEM! Légy irgalmas azokhoz, akik botrányokozásokkal a világot betöltik, szabadíts meg őket a sátán szellemétől!

URAM, ISTENEM! Légy irgalmas azokhoz, akik Tőled eltávolodtak, ajándékozd meg őket az Oltáriszentség édes üzenetének kenyerével!

URAM, ISTENEM! Légy irgalmas azokhoz, aki eljönnek, hogy dicsőséges Szent Kereszted alatt bűneiket megbánják, ajándékozd meg őket isteni MEGVÁLTÓNK békéjével és örömével!

URAM, ISTENEM! Irgalmasságod hozza le a földre a TE URALMADAT, és mentsd meg az emberiséget, amíg időt adsz neki a megtérésre!

A Te időd közeledik: "BIZONY HAMAROSAN ELJÖVÖK"

JÖJJ EL, URAM JÉZUS!



SEGÍTSÉGÜL HÍVÁS—INVOKÁCIÓ / KÉRÉSEK/
1, Ó,bűn nélkül fogantatott Mária ,imádkozzál érettünk, akik hozzád menekülünk!
2,Mária Szeplőtelen Szíve, imádkozzál értünk, most és halálunk óráján!

2024. április 13., szombat

április 14.

Tibor napja
Tibor napján, április 14-én ez a rigmus járta: “Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól, akárki is írta”. Persze a szőlősgazdákat ekkor is a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: “ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is”.
Április 14. – Tibor napja
Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Muravidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

2024. április 11., csütörtök

április 12.

Ceres ünnepe
Április 12-én a gabonaanyát, Cerest magasztalták a Ceralia ünnepén. Tizenötödikén vemhes tehenet áldoztak nyilvánosan a szaporulatáért. A népi kalendárium egyik jeles napját – április 12-ét – Szent Gyula Pápa névünnepe jelöli. Némi pontatlansággal, az esztendő századik napjaként emlegették a veteményezők, amikor már a dinnyések is hozzáfogtak a munkához. A dinnye ültetése után az asszonyok pördültek egyet, hogy amilyen gömbölyűre terül szét forgás közben redőződő szoknyájuk, olyan nagy kerek dinnyék teremjenek. A nap időjárásából ellentétes negyven napot jósoltak a legvénebb megfigyelők, és ezen a napon igyekeztek elvetni a dinnye mellett a krumplit és a salátát.
Április 12. – Száznap ~ Gyula napja
Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
Száznap rámutatónap. A bácskai, baranyai hiedelem szerint 40 napig ellentétes időjárásra kell számítani.
A gazdálkodással kapcsolatban Feketics lakosai azt mondják, e nap előtt nem ajánlatos elkezdeni a szőlő metszését, viszont most kell elvetni az indás növényeket. Székelykevén még azt is tanácsolják, ha dinnyét vetünk, vessünk bukfencet, hogy a dinnyék olyan nagyra nőjenek, mint a bukfenc volt. Ezen a napon nem szabad baromfit ültetni.
Ha erre a napra esik virágvasárnap, akkor meg kell figyelni az időjárást, mert 40 napig olyan lesz, mint ezen a napon. Ha esik az eső, férges lesz a gyümölcs.
Most kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.

2024. április 6., szombat

április 6.

Vilmos napja
Vilmos napját, hatodikán, sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők, s ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. Április a “hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság éppúgy, mint a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. “Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.
Április 6. –Vilmos napja
Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő – vélik Szerémségben az öregek.

2024. április 5., péntek

április 5.

Április 5. Vince napja
Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

2024. április 1., hétfő

április 1.

Bolondok napja
Április elsejéhez – a bolondjáratás napjához – régebben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
Egyébként az “áprilisjáratás” sokakat rászedő, beugrató, tréfás, bolondozó szokása szinte egész Európa szerte ismert. A hagyomány gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és igen gazdag irodalma van már a letűnt századokból is az e naphoz fűződő, híres-hírhedt bolondériáknak. Ilyen volt például az augsburgi országgyűlés által 1538. április elsejére meghirdetett nagy pénzleértékelés, amely csak trükk maradt, és amire kegyetlenül ráfizettek a spekulánsok. Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente “száznapnak” is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok “Virághozó, vigasztaló Szent György havának” – is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. “Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni” – ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.

Április 1. – Hugó napja
A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepeltek a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. lett az évkezdés ideje, április elseje elvesztette az évkezdés funkcióját, csak „komolytalan újév”, bolond nap lett.
Vidékeinken is, de szerte a világban a tréfálkozó kedvű felnőttek és gyerekek egymást ugratják e napon. A felnőttek főleg a gyanútlan gyerekeket csapják be. Ha sikerült a tréfa, sikerült rászedni, becsapni, beugratni valakit, akkor a tréfacsináló Kórógyon a következő versikével csúfolja ki „április bolondját”:
„Április bolondja, fenmászott a toronyba,
Három fertály hatra, szarok a fogadra.”
Másutt nagy kacagás és a „bolondra” mutogatás közben ez hallatszik:
„Április bolondja,
Felmászott a toronyba,
Féltizenkettő,
Vigyen el a mentő!
Áprilililili! …”
Topolyán Borús Rózsa gyűjtése szerint a gyerekek „április szamarát” csúfolják ki:
„Április szamár,
Május bolondja,
Áprilililili…”
Ezen a megbízhatatlan, bolond napon sehol sem ajánlják, hogy valamibe kezdjen az ember, mert nem jó kezdőnap.

2024. március 25., hétfő

március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony
Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~
Fecskehajtó Boldogasszony napja
Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsótó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümőcsótó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a födbül. De ha elmúlt gvümölcsótó, akkor meg ha vaskalapáccsal verik vissza, akkor is előjön. A fecskék is megérkeznek.” A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.
Általánosan vallják, hogy e nap az oltás, a szemzés napja. A Muravidéken még ma is hiszik, hogy amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Ha mégis levágná vagy kivágná valaki, akkor meghal az illető, halála után pedig a pokolra jut, mondták Szécsiszentlászlóban nagyon idős adatszolgáltatóim. De az ilyen fáról jó oltani, mert az új oltás megmarad. Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elrohadnia.
A fiatalok nem hisznek a tiltásban, sokfele azt tartják, hogy éppen ezen a napon ajánlatos a gyümölcsfákat tisztítani, oltani, a szőlőt metszeni, oltani, de lehetőleg növő hold idején, mert akkor hamarabb terem. Az asszonyok most vetik a veteményes kertben a palántának valót.
Gvümölcsoltó időjárásjósló, termésjósló nap is. Palicson, Ludason, Bácsszőlősön. Kispiacon figyelik a békákat. Ha megszólalnak a békák, 40 napig még hideg lesz. Mások a medvéről állítják, ha kijön a medve, még 40 napos hidegre számíthatunk.
A jó termést a derült, szép idő jósolja meg.
Az egészségvédelmet szolgálja az a Szabadkán, Kelebián már nemcsak bunyevácoknál gyakorolt szokás, hogy ilyenkor vörösbort kell inni, hogy szaporítsák a vérüket. Eret semmi szín alatt sem szabad vágatni.

2024. március 23., szombat

március 24.

Március 24. – Gábor napja
Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabb eső földre megy a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

2024. március 21., csütörtök

március 22.

Március 22. – Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja
A nők számára guzsalyütő nap. Most már végleg fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell lógni.

március 21.

Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
Március 21. – Benedek napja
Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. „Sándor, József, Benedek, jünek a jó melegek.” „Benedek zsákszámra hoz meleget.” „Benedek zsákba hozza a meleget.” Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: „De benedekes idő van!”
A Benedek-napi időjárás utal a jövendőre. Ha dörög Benedekkor, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.
A hiedelmek közül érdemes megemlíteni a Benedek napján dugdosott fokhagymához fűződőt. Az öreg adatszolgáltatók erősítik, maguk is hisznek benne, hogy a Benedek napján dugdosott fokhagyma elűzi a boszorkányt. A „téteményei” hatástalanok maradnak.

2024. március 19., kedd

március 19.

Március 19. József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Március 19. – József napja
József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
József-napkor mindenfele figyelik az időjárást mind a földművesek, mind a pásztorok, mert József időjósló, mégpedig 40 napra előre, ezenkívül még baj- meg termésjósló nap is. Az a hiedelem terjedt el, hogy József napján, ha fúj a szél, sok tűz lesz. Ezért mondták: „Sándor, József a szegény ember ellensége.” Az e napok táján fújó böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a kis falusi házak tetejét.
Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig. A Muravidéken, Szécsiszentlászlóban azt mondják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor. Ha József napján derült, hőség hozzánk beül – tartják a muravidékiek.
A termést illetően Csókán, Szajánban, Jázován azt vallják: „József kedvessége jó év kezessége.” Azt is hallani: „Ha szivárvány tűnik fel az égen, jó termés lesz.”
A háziasszonyok házi regulája szerint most kell vetni a krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. A bánáti székelyek azt ajánlják, hogy olyan sekélyre ültessük a krumplit, hogy meghallja a déli harangszót.
Bácska népe tapasztalatból tudja, hogy József-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, végleg kizöldült a rét, a legelő. De azt is mondták, hogy ha a gazda kiad valamit ezen a napon a házból, akkor a méhek rajzáskor elrepülnek. Tilos e napon a gazdának elmenni a házból.
Tisztítónap is József. József-napkor illik mindenkinek megfürdeni és tiszta fehérneműt venni – tartották és gyakorolták a szlavóniai nagycsaládban.
Általában mindenütt felköszöntik a Józsefeket, hisz sokan kaptak valamikor ilyen nevet, kialakult tehát elég szép számú köszöntővers a tiszteletükre. A baranyaiak híresek köszöntőikről, névnapozásaikról. Várdarócon pl. Lábadi Klára ezeket hallotta:
„József, a neved napján a boroskancsót érd el,
Amíg a halál a torkodra nem térdel.”
Laskón hallotta:
„Adjon az isten száz ólat, egy malacot!
Ez legyen az utolsó névnapod!”
Kiss Lajos Sepsén jegyzett fel egy igen régi és a XVII–XVIII. századi népi éneklésmódot visszaidéző köszöntőt.
„Serkeny fel, miért aluszol,
Hózsán indulj nótádra!
Kelj fel, miért szunyadozol
E nap víg hajnalára?!
Ez József, melyet kére
Szive isten estére:
Ez napra hogy felvirradtál,
Békességben megtartottál.”
Egy másik köszöntő:
„Békességgel, víg örömmel
Köszöntünk e házhoz:
Eljutottunk, felvirradtunk
Szent József napjához.
Szomorúság, nyomorúság
Tőlünk távol járjon!…”
Bácsszőlősön hallottam:
„Jézus, Mária, Szent József!
De megijedtem:
Amit mára megtanultam,
Mind elfeledtem.
Csak azt tudom, József van ma,
Áldja meg az ég hatalma.
Adjon neki szénát, zabot,
A lovának.
Sok szerencsét, boldogságot
Ő magának.
Rakott asztalt, tele kancsót
Vendégének.
Szolgáljanak örömére
Számos évek!”

2024. március 17., vasárnap

március 18.

Sándor, József, Benedek
A legismertebb időjárási regula szerint: “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”. Az Alföldön Sándor névünnepét március 18-át tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok.
A legtöbb népszokás József naphoz kötődik: Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert “Szent József kiosztotta nekik a sípot”. A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát – Jézus jelképét – viaszból és nem faggyúból.
Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
Március 18. Sándor napja
E naphoz kapcsolódó mondás: “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
Március 18. – Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod, csak harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.
A Sándorokat csúfolják is, de fel is köszöntik. Harasztiban így csúfolják a Sándorokat:
„Sándor, József, Johák,
Jünnek a gagólyák!” – a gólyák, tehát itt a tavasz.
Kopácson Lábadi Klára gyűjtötte az alábbi Sándor-köszöntőt:
„Engedje az isten, hogy sok Sándor napját
Megérjünk erőben, egészségben!”
vagy
„Isten éltessen sokáig,
Még a füled le nem ér a bokádig!”

2024. március 16., szombat

március 17.

Március 17. – Gertrúd napja – Guzsalyütő nap
Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkákra, hisz már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.

2024. március 11., hétfő

március 12.

Gergely napja
A csillagászati télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy Szent Gergely pápa “égi születésnapjának”, azaz halálának emlékünnepe. Ahogy a máig népszerű csíziós versike is mondja: “Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó.” Való igaz, hogy ekkor még, az erőteljesebb fölmelegedést megelőzően, Gergely, a rossz ember könnyedén megrázhatja hószakállát, de ezt már nem vették zokon a Benedekben bizakodó szántóvetők.
Ezen a napon a kisiskolások tarka, csúcsos süvegben járták körbe a falut, és “Gergelyeztek”. Kicsit a katonatoborzásra emlékeztetően hívogatták leendő pajtásaikat az iskolába. Valamikor a Gergely-nap volt a téli szünet vége, a gyerekhad ilyenkor gyülekezett újra az iskolában, és a Gergely járással összegyűjtött ajándékok elősegítették az újrakezdést.
Március 12. Gergely napja
Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”
Március 12. – Gergely napja
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt – olvashatjuk Bálint Sándornál.
Gergelyről ma a pásztorok azt mondják: „Gergő tekergő, csak kárt csinál, mert ha Gergő megrázza a szakállát, a bíbiceket jócskán ellepi a hó. Márpedig a bíbicek Gergő napján már fészken ülnek, Gergő napján tojjak az első tojást.” A Gergő-napi zivatar is rossz időt mutat. A kalendáriumok versben foglalják össze a tapasztalatokat. A Kincses Kalendárium 1935-ben pl. azt írja:
„Gergely napja ritka, ha jó,
Hideg, szeles, sokszor van hó.”
„Gergő napi szél Szent György napig él.”
Gergely napján kezdődött régen az iskolaév tavaszi féléve, melyet a diákok új tanulótársak toborzására használták fel. Ez volt a gergelyezés vagy gergelyjárás, a diákok ünnepe, melyet még IV. Gergely pápa (827–844) rendelt el Szent Gergely pápa, az iskolák, diákok védőszentje tiszteletére.
Vidékeinken sehol másutt, csak Göntérházán, a Muravidéken ápolták és ápolják a gergelyjárás szokását, lassan már több mint 80 éve, mint ahogyan azt adatszolgáltatóim is mesélték, és amint azt leírta Varga Sándor Gelygerjárás címen a Szlovéniai magyarok szemléje című naptárban 1977-ben. A göntérházi népszokás gyakorlása 1895 táján kezdődött, amikor megnyílt az iskola, és bevezették a kötelező népoktatást. Ez bizonyos nehézségekkel járt. Hogy legyőzzék a szülők ellenkezését, a tanító szervezésében egy 3–5 tagú hetedik-nyolcadik osztályos gyerekekből álló csoport házról házra járva népszerűsítette az iskolát, a tanulás fontosságát, hívta az iskolaköteles gyerekeket iskolába.
Az előkészület már egy hónappal előbb megindult. Meg kellett tanulni hibátlanul az éneket, hogy a tanító ne valljon szégyent, ne mondhassák rá, hogy rosszul tanít, nem érdemes a gyereket iskolába küldeni.
A gergelyjárók – gergőgyerkök – jó hangú és jó hallású, jól tanuló gyerekekből kerültek ki. Mindennapi ruhában, de gazdagon felpántlikázott kalappal indul a falunak a négy vagy több gergőgyerök. A vállukig érő, kalapjukról körös-körül lelógó pántlikákat a rokon lányok adták. Akinek jobb módú rokonai voltak, az gazdagabb, szebb pántlikás kalappal dicsekedhetett. Versengtek is a lányos mamák a pántlikák adományozásában. Azt akarták bizonyítani, hogy az ő lányuknak gazdag hozománya lesz, érdemes vele foglalkozni.
A csoport felszereléséhez tartozott és tartozik még ma is egy fakard, melyet a vezető vitt. A kardra egy darab paprikás füstölt szalonnát tűztek. A szalonnadarabot egy módosabb fiú szülei adták. Szükségük volt még egy karkosárra és bugyellárisra, amelyet a legmegbízhatóbb gyerek gondozott.
A gergelyjárást a falu első házánál kezdték. Minden házba betértek. Ha volt a házban iskolába kerülő gyerek, ott szépen, hibátlanul igyekeztek előadni a Gergelyhez, az iskolák pártfogójához szóló ének göntérházi változatát, mely így hangzik:
„Szent Gergely doktornak,
Híres tanítónak az ő napján,
Régi szokás szerint,
Menjünk isten szerint iskolába
Lám a madarak is,
Hadd szaporodjanak, majd eljönnek,
A szép kikeletkor
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.
Mint illendő helyben,
Mint gyümölcsös kertben fiatal fák,
Nevelkednek ifjak,
Gyermekek, jó fiak isten által.
Ily helyben királyok,
Úrfiak, császárok taníttatnak,
A szegény árvák is,
Elhagyott fiak is taníttatnak.
Ti is ezenképpen
Gyertek el hát szépen iskolába,
Ahol szép tudományt,
Vegyetek adományt magatoknak.
Nem jó tudatlanul
Felnőni parasztul e világban,
Mert így emberségre,
Nem mehet semmire ez országban.
Szívünknek öröme,
Mind drága szép gyöngye,
Kis gyermekek, Krisztus hív titeket,
Mint szüleiteket, eljöjjetek!
Hogyha nem adhattok
Minekünk diákot házatokból,
Papirosra valót,
Adjatok adományt javatokból.
Szerelmes öcséjim,
Tik lesztek társaim,
Jertek el, hát!
Jó taníttó vagyon,
Áldja meg az isten,
Ki minket vár.
Jöjjetek mivelünk,
Azért idejöttünk,
Kis gyermekek,
Mert szép a tanulás,
Mind istentül áldás,
Reá nézve.
Az isten áldása
És szent adománya
Házatokon
Maradjon mindvégig,
Világ végezetig,
Jószágtokon.”
A gyerekek az éneklés befejeztével átvették az ajándékot, pénzt, szalonnát, tojást. Délben a szalonnából és a tojásokból az egyik gyerek édesanyja rántottat készített. Miután elfogyasztották, bejárták még a falu többi házát. A begyűlt tojást azután felajánlották a tanítónak. Újabban a tanító nem fogadja el a szerzeményt, a gyerekek elosztják egymás között a pénzt és a tojást. Régen a tanítónál készítették el a rántottat, és fogyasztották is el egy kis borocskával meglocsolva.
Ami a nap időjárását illeti, mint említettük, Gergely napján még havazhat. Ilyenkor azt mondják: „Gergely megrázta a szakállát.” De már nem veszik komolyan a havat, Szlavóniában pl. Gergely és József között már vetik a lent.
Gergely általában vető- és termésjósló nap. Búzát, rozsot, hüvelyeseket és palántának valót lehet és kell vetni. Kupuszinán Gergelykor csírázatlanul vetik a hagymamagot. Székelykevén azt tanácsolják, hogy a földeken dolgozó ember még kint rázza ki bocskorából a földet, mert ha hazaviszi, nem lesz jó termés. Ezenkívül arra is vigyázzon a gazda, hogy a vetés előtti éjjel ne aludjon a feleségével, mert üszkös lesz a búzája. Hasonló okból pénteken se vessen, de tökös rétest se süssön búzavetésig a háziasszony.