szeptember 5.

Szent Lőrinc napja

A néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.


Lőrinc napja

Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe. Nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is. Lucskos, íztelen, „lőrinces” lesz a nyári fajta dinnye – vélik mindenfele a dinnyefogyasztók, őszi fajtát kell tehát vásárolni.

Érik a szőlőskertekben, a szőlőhegyeken a szőlő. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. Mindenki tudja, hogy Lőrinc fordulónap. Az őszies hangulat, az őszi időjárás már előreveti árnyékát.

A nap időjárásából következtetni lehet az őszére. Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk, de a Muravidéken a kígyó végleg bebújik a földbe, a fák is pihenőre készülnek, nem nőnek, nem fejlődnek tovább. Lassan megjönnek az őszi esők, amelyek Baranyában, a Muravidéken sok bort jeleznek.

szeptember 1.

Egyed napja

Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést. Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt. Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.
A néphagyomány szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak. Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.


Szeptember 1.   Egyed napja
E napon kezdték meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat. Az Egyed napi esőből esős őszt jósoltak, ellenkező esetben pedig száraz időt.


Egyed napja

Egyed napja fontos napnak számított a Bácskában, Bánátban, Szlavóniában, Baranyában. Ez volt régen a disznók, a mangalica fajtájúak „hízóba fogásának” napja. A csűrhét sem hajtották ki többé a legelőre, a hízásra kiszemelt süldőket kukoricára fogták.

A szőlőkben is zárónap. Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Megkezdődik a szőlőőrzés, mint Szlavóniában mondják, a pudárkodás. A pudárok, a szőlőőrzők azonban megváltoznak. Többé nem a fiatalságra bízzák ezt a fontos munkát, hanem az öregek végzik.

Egyed időjárás- és termésjósló. Amilyen az Egyed-napi időjárás, olyan lesz az egész hónap. Egyesek 40 napos periódust említenek. Ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. A Muravidéken azt tanácsolják, ha esik, a kétökrös gazda vásároljon még kettőt, hogy elvethessen, olyan nagy lesz a sár. Ha dörög, jövőre bőséges termésre számíthatsz. Ha viszont szép az idő, az ősz is szép kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz.