április 14.

Tibor napja

Tibor napján, április 14-én ez a rigmus járta: “Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól, akárki is írta”. Persze a szőlősgazdákat ekkor is a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: “ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is”.

Április 14. – Tibor napja

Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Muravidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

április 12.

Ceres ünnepe

Április 12-én a gabonaanyát, Cerest magasztalták a Ceralia ünnepén. Tizenötödikén vemhes tehenet áldoztak nyilvánosan a szaporulatáért. A népi kalendárium egyik jeles napját – április 12-ét – Szent Gyula Pápa névünnepe jelöli. Némi pontatlansággal, az esztendő századik napjaként emlegették a veteményezők, amikor már a dinnyések is hozzáfogtak a munkához. A dinnye ültetése után az asszonyok pördültek egyet, hogy amilyen gömbölyűre terül szét forgás közben redőződő szoknyájuk, olyan nagy kerek dinnyék teremjenek. A nap időjárásából ellentétes negyven napot jósoltak a legvénebb megfigyelők, és ezen a napon igyekeztek elvetni a dinnye mellett a krumplit és a salátát.

Április 12. – Száznap ~ Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.

Száznap rámutatónap. A bácskai, baranyai hiedelem szerint 40 napig ellentétes időjárásra kell számítani.

A gazdálkodással kapcsolatban Feketics lakosai azt mondják, e nap előtt nem ajánlatos elkezdeni a szőlő metszését, viszont most kell elvetni az indás növényeket. Székelykevén még azt is tanácsolják, ha dinnyét vetünk, vessünk bukfencet, hogy a dinnyék olyan nagyra nőjenek, mint a bukfenc volt. Ezen a napon nem szabad baromfit ültetni.

Ha erre a napra esik virágvasárnap, akkor meg kell figyelni az időjárást, mert 40 napig olyan lesz, mint ezen a napon. Ha esik az eső, férges lesz a gyümölcs.

Most kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.

április 6.

Vilmos napja

Vilmos napját, hatodikán, sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők, s ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. Április a “hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság éppúgy, mint a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. “Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.

Április 6. –Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő – vélik Szerémségben az öregek.

április 5.

Április 5. Vince napja

Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

április 1.

Bolondok napja

Április elsejéhez – a bolondjáratás napjához – régebben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
Egyébként az “áprilisjáratás” sokakat rászedő, beugrató, tréfás, bolondozó szokása szinte egész Európa szerte ismert. A hagyomány gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és igen gazdag irodalma van már a letűnt századokból is az e naphoz fűződő, híres-hírhedt bolondériáknak. Ilyen volt például az augsburgi országgyűlés által 1538. április elsejére meghirdetett nagy pénzleértékelés, amely csak trükk maradt, és amire kegyetlenül ráfizettek a spekulánsok. Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente “száznapnak” is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok “Virághozó, vigasztaló Szent György havának” – is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. “Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni” – ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.

Április 1. – Hugó napja

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepeltek a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. lett az évkezdés ideje, április elseje elvesztette az évkezdés funkcióját, csak „komolytalan újév”, bolond nap lett.

Vidékeinken is, de szerte a világban a tréfálkozó kedvű felnőttek és gyerekek egymást ugratják e napon. A felnőttek főleg a gyanútlan gyerekeket csapják be. Ha sikerült a tréfa, sikerült rászedni, becsapni, beugratni valakit, akkor a tréfacsináló Kórógyon a következő versikével csúfolja ki „április bolondját”:

„Április bolondja, fenmászott a toronyba,
Három fertály hatra, szarok a fogadra.”

Másutt nagy kacagás és a „bolondra” mutogatás közben ez hallatszik:

„Április bolondja,
Felmászott a toronyba,
Féltizenkettő,
Vigyen el a mentő!
Áprilililili! …”

Topolyán Borús Rózsa gyűjtése szerint a gyerekek „április szamarát” csúfolják ki:

„Április szamár,
Május bolondja,
Áprilililili…”

Ezen a megbízhatatlan, bolond napon sehol sem ajánlják, hogy valamibe kezdjen az ember, mert nem jó kezdőnap.

március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~
Fecskehajtó Boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsótó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümőcsótó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a födbül. De ha elmúlt gvümölcsótó, akkor meg ha vaskalapáccsal verik vissza, akkor is előjön. A fecskék is megérkeznek.” A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.

Általánosan vallják, hogy e nap az oltás, a szemzés napja. A Muravidéken még ma is hiszik, hogy amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Ha mégis levágná vagy kivágná valaki, akkor meghal az illető, halála után pedig a pokolra jut, mondták Szécsiszentlászlóban nagyon idős adatszolgáltatóim. De az ilyen fáról jó oltani, mert az új oltás megmarad. Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elrohadnia.

A fiatalok nem hisznek a tiltásban, sokfele azt tartják, hogy éppen ezen a napon ajánlatos a gyümölcsfákat tisztítani, oltani, a szőlőt metszeni, oltani, de lehetőleg növő hold idején, mert akkor hamarabb terem. Az asszonyok most vetik a veteményes kertben a palántának valót.

Gvümölcsoltó időjárásjósló, termésjósló nap is. Palicson, Ludason, Bácsszőlősön. Kispiacon figyelik a békákat. Ha megszólalnak a békák, 40 napig még hideg lesz. Mások a medvéről állítják, ha kijön a medve, még 40 napos hidegre számíthatunk.

A jó termést a derült, szép idő jósolja meg.

Az egészségvédelmet szolgálja az a Szabadkán, Kelebián már nemcsak bunyevácoknál gyakorolt szokás, hogy ilyenkor vörösbort kell inni, hogy szaporítsák a vérüket. Eret semmi szín alatt sem szabad vágatni.

március 24.

Március 24. – Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabb eső földre megy a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.