március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~
Fecskehajtó Boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsótó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümőcsótó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a födbül. De ha elmúlt gvümölcsótó, akkor meg ha vaskalapáccsal verik vissza, akkor is előjön. A fecskék is megérkeznek.” A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.

Általánosan vallják, hogy e nap az oltás, a szemzés napja. A Muravidéken még ma is hiszik, hogy amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Ha mégis levágná vagy kivágná valaki, akkor meghal az illető, halála után pedig a pokolra jut, mondták Szécsiszentlászlóban nagyon idős adatszolgáltatóim. De az ilyen fáról jó oltani, mert az új oltás megmarad. Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elrohadnia.

A fiatalok nem hisznek a tiltásban, sokfele azt tartják, hogy éppen ezen a napon ajánlatos a gyümölcsfákat tisztítani, oltani, a szőlőt metszeni, oltani, de lehetőleg növő hold idején, mert akkor hamarabb terem. Az asszonyok most vetik a veteményes kertben a palántának valót.

Gvümölcsoltó időjárásjósló, termésjósló nap is. Palicson, Ludason, Bácsszőlősön. Kispiacon figyelik a békákat. Ha megszólalnak a békák, 40 napig még hideg lesz. Mások a medvéről állítják, ha kijön a medve, még 40 napos hidegre számíthatunk.

A jó termést a derült, szép idő jósolja meg.

Az egészségvédelmet szolgálja az a Szabadkán, Kelebián már nemcsak bunyevácoknál gyakorolt szokás, hogy ilyenkor vörösbort kell inni, hogy szaporítsák a vérüket. Eret semmi szín alatt sem szabad vágatni.

március 24.

Március 24. – Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabb eső földre megy a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

március 22.

Március 22. – Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja

A nők számára guzsalyütő nap. Most már végleg fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell lógni.

március 21.

Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Március 21. – Benedek napja

Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. „Sándor, József, Benedek, jünek a jó melegek.” „Benedek zsákszámra hoz meleget.” „Benedek zsákba hozza a meleget.” Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: „De benedekes idő van!”

A Benedek-napi időjárás utal a jövendőre. Ha dörög Benedekkor, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.

A hiedelmek közül érdemes megemlíteni a Benedek napján dugdosott fokhagymához fűződőt. Az öreg adatszolgáltatók erősítik, maguk is hisznek benne, hogy a Benedek napján dugdosott fokhagyma elűzi a boszorkányt. A „téteményei” hatástalanok maradnak.

március 19.

Március 19. József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”

Március 19. – József napja

József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.

József-napkor mindenfele figyelik az időjárást mind a földművesek, mind a pásztorok, mert József időjósló, mégpedig 40 napra előre, ezenkívül még baj- meg termésjósló nap is. Az a hiedelem terjedt el, hogy József napján, ha fúj a szél, sok tűz lesz. Ezért mondták: „Sándor, József a szegény ember ellensége.” Az e napok táján fújó böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a kis falusi házak tetejét.

Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig. A Muravidéken, Szécsiszentlászlóban azt mondják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor. Ha József napján derült, hőség hozzánk beül – tartják a muravidékiek.

A termést illetően Csókán, Szajánban, Jázován azt vallják: „József kedvessége jó év kezessége.” Azt is hallani: „Ha szivárvány tűnik fel az égen, jó termés lesz.”

A háziasszonyok házi regulája szerint most kell vetni a krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. A bánáti székelyek azt ajánlják, hogy olyan sekélyre ültessük a krumplit, hogy meghallja a déli harangszót.

Bácska népe tapasztalatból tudja, hogy József-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, végleg kizöldült a rét, a legelő. De azt is mondták, hogy ha a gazda kiad valamit ezen a napon a házból, akkor a méhek rajzáskor elrepülnek. Tilos e napon a gazdának elmenni a házból.

Tisztítónap is József. József-napkor illik mindenkinek megfürdeni és tiszta fehérneműt venni – tartották és gyakorolták a szlavóniai nagycsaládban.

Általában mindenütt felköszöntik a Józsefeket, hisz sokan kaptak valamikor ilyen nevet, kialakult tehát elég szép számú köszöntővers a tiszteletükre. A baranyaiak híresek köszöntőikről, névnapozásaikról. Várdarócon pl. Lábadi Klára ezeket hallotta:

„József, a neved napján a boroskancsót érd el,
Amíg a halál a torkodra nem térdel.”

Laskón hallotta:

„Adjon az isten száz ólat, egy malacot!
Ez legyen az utolsó névnapod!”

Kiss Lajos Sepsén jegyzett fel egy igen régi és a XVII–XVIII. századi népi éneklésmódot visszaidéző köszöntőt.

„Serkeny fel, miért aluszol,
Hózsán indulj nótádra!
Kelj fel, miért szunyadozol
E nap víg hajnalára?!

Ez József, melyet kére
Szive isten estére:
Ez napra hogy felvirradtál,
Békességben megtartottál.”

Egy másik köszöntő:

„Békességgel, víg örömmel
Köszöntünk e házhoz:
Eljutottunk, felvirradtunk
Szent József napjához.
Szomorúság, nyomorúság
Tőlünk távol járjon!…”

Bácsszőlősön hallottam:

„Jézus, Mária, Szent József!
De megijedtem:
Amit mára megtanultam,
Mind elfeledtem.
Csak azt tudom, József van ma,
Áldja meg az ég hatalma.
Adjon neki szénát, zabot,
A lovának.
Sok szerencsét, boldogságot
Ő magának.
Rakott asztalt, tele kancsót
Vendégének.
Szolgáljanak örömére

Számos évek!”

március 18.

Sándor, József, Benedek

A legismertebb időjárási regula szerint: “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”. Az Alföldön Sándor névünnepét március 18-át tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok.
A legtöbb népszokás József naphoz kötődik: Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert “Szent József kiosztotta nekik a sípot”. A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát – Jézus jelképét – viaszból és nem faggyúból.
Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

Március 18. Sándor napja
E naphoz kapcsolódó mondás: “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Március 18. – Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod, csak harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

A Sándorokat csúfolják is, de fel is köszöntik. Harasztiban így csúfolják a Sándorokat:

„Sándor, József, Johák,
Jünnek a gagólyák!” – a gólyák, tehát itt a tavasz.

Kopácson Lábadi Klára gyűjtötte az alábbi Sándor-köszöntőt:

„Engedje az isten, hogy sok Sándor napját
Megérjünk erőben, egészségben!”

vagy

„Isten éltessen sokáig,
Még a füled le nem ér a bokádig!”

március 17.

Március 17. – Gertrúd napja – Guzsalyütő nap

Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkákra, hisz már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.