április 6.

Vilmos napja

Vilmos napját, hatodikán, sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők, s ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. Április a “hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság éppúgy, mint a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. “Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.

Április 6. –Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő – vélik Szerémségben az öregek.

április 5.

Április 5. Vince napja

Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

április 1.

Bolondok napja

Április elsejéhez – a bolondjáratás napjához – régebben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
Egyébként az “áprilisjáratás” sokakat rászedő, beugrató, tréfás, bolondozó szokása szinte egész Európa szerte ismert. A hagyomány gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és igen gazdag irodalma van már a letűnt századokból is az e naphoz fűződő, híres-hírhedt bolondériáknak. Ilyen volt például az augsburgi országgyűlés által 1538. április elsejére meghirdetett nagy pénzleértékelés, amely csak trükk maradt, és amire kegyetlenül ráfizettek a spekulánsok. Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente “száznapnak” is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok “Virághozó, vigasztaló Szent György havának” – is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. “Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni” – ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.

Április 1. – Hugó napja

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepeltek a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. lett az évkezdés ideje, április elseje elvesztette az évkezdés funkcióját, csak „komolytalan újév”, bolond nap lett.

Vidékeinken is, de szerte a világban a tréfálkozó kedvű felnőttek és gyerekek egymást ugratják e napon. A felnőttek főleg a gyanútlan gyerekeket csapják be. Ha sikerült a tréfa, sikerült rászedni, becsapni, beugratni valakit, akkor a tréfacsináló Kórógyon a következő versikével csúfolja ki „április bolondját”:

„Április bolondja, fenmászott a toronyba,
Három fertály hatra, szarok a fogadra.”

Másutt nagy kacagás és a „bolondra” mutogatás közben ez hallatszik:

„Április bolondja,
Felmászott a toronyba,
Féltizenkettő,
Vigyen el a mentő!
Áprilililili! …”

Topolyán Borús Rózsa gyűjtése szerint a gyerekek „április szamarát” csúfolják ki:

„Április szamár,
Május bolondja,
Áprilililili…”

Ezen a megbízhatatlan, bolond napon sehol sem ajánlják, hogy valamibe kezdjen az ember, mert nem jó kezdőnap.

március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~
Fecskehajtó Boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsótó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümőcsótó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a födbül. De ha elmúlt gvümölcsótó, akkor meg ha vaskalapáccsal verik vissza, akkor is előjön. A fecskék is megérkeznek.” A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.

Általánosan vallják, hogy e nap az oltás, a szemzés napja. A Muravidéken még ma is hiszik, hogy amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Ha mégis levágná vagy kivágná valaki, akkor meghal az illető, halála után pedig a pokolra jut, mondták Szécsiszentlászlóban nagyon idős adatszolgáltatóim. De az ilyen fáról jó oltani, mert az új oltás megmarad. Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elrohadnia.

A fiatalok nem hisznek a tiltásban, sokfele azt tartják, hogy éppen ezen a napon ajánlatos a gyümölcsfákat tisztítani, oltani, a szőlőt metszeni, oltani, de lehetőleg növő hold idején, mert akkor hamarabb terem. Az asszonyok most vetik a veteményes kertben a palántának valót.

Gvümölcsoltó időjárásjósló, termésjósló nap is. Palicson, Ludason, Bácsszőlősön. Kispiacon figyelik a békákat. Ha megszólalnak a békák, 40 napig még hideg lesz. Mások a medvéről állítják, ha kijön a medve, még 40 napos hidegre számíthatunk.

A jó termést a derült, szép idő jósolja meg.

Az egészségvédelmet szolgálja az a Szabadkán, Kelebián már nemcsak bunyevácoknál gyakorolt szokás, hogy ilyenkor vörösbort kell inni, hogy szaporítsák a vérüket. Eret semmi szín alatt sem szabad vágatni.

március 24.

Március 24. – Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabb eső földre megy a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

március 22.

Március 22. – Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja

A nők számára guzsalyütő nap. Most már végleg fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell lógni.

március 21.

Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Március 21. – Benedek napja

Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. „Sándor, József, Benedek, jünek a jó melegek.” „Benedek zsákszámra hoz meleget.” „Benedek zsákba hozza a meleget.” Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: „De benedekes idő van!”

A Benedek-napi időjárás utal a jövendőre. Ha dörög Benedekkor, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.

A hiedelmek közül érdemes megemlíteni a Benedek napján dugdosott fokhagymához fűződőt. Az öreg adatszolgáltatók erősítik, maguk is hisznek benne, hogy a Benedek napján dugdosott fokhagyma elűzi a boszorkányt. A „téteményei” hatástalanok maradnak.