Pongrác, Szervác, Bonifác
A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.
Május 12. – Pongrác napja
A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.
A megfigyelés szerint mindenfele azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántálni, mert a gyenge palánták lefagynak. A bab, uborka vetése, a paradicsom palántálása is várhat még, legjobb lesz majd a fagyosszentek után vetni, palántálni.
Ha esik az eső, akkor Baranya és Muravidék népe örül is meg szomorkodik is. Az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek. „Ha elmúltak és elengedték a fagyot Pongrác, Szervác, Bonifác, akkó egész Orbánig nem köll féni a talaj menti fagyoktu. Orbán az utolsó fagyosszent” – mondják Doroszlón.
A fagyosszentek csak annyiban érintették a juhászokat, hogy a bekövetkező napokon elvitték a tejet a jószágtól.
A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.
Május 12. – Pongrác napja
A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.
A megfigyelés szerint mindenfele azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántálni, mert a gyenge palánták lefagynak. A bab, uborka vetése, a paradicsom palántálása is várhat még, legjobb lesz majd a fagyosszentek után vetni, palántálni.
Ha esik az eső, akkor Baranya és Muravidék népe örül is meg szomorkodik is. Az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek. „Ha elmúltak és elengedték a fagyot Pongrác, Szervác, Bonifác, akkó egész Orbánig nem köll féni a talaj menti fagyoktu. Orbán az utolsó fagyosszent” – mondják Doroszlón.
A fagyosszentek csak annyiban érintették a juhászokat, hogy a bekövetkező napokon elvitték a tejet a jószágtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése