Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2017. január 25., szerda

január 25.

Pál fordulása
(Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.)
“Pálnak fordulása, fél tél elmúlása!” – sóhajtották ilyenkor már több bizakodással a tavaszra is gondolva, a kalendáriumot böngészve a régi öregek. Január 25-e – az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent PálSzent Pál apostol megtérésének az ünnepe – találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással. Hogy tudniillik ezen a napon a tél is ellenkezőjébe fordul, és kifelé ballagva jeget tör, vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek.
A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is: “Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat: “Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás.” Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony – legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint – még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak. A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.
Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő “medvejóslat” eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. “Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből – állították Baranyában a múlt század közepén is – és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.” A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: “Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.” Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.
Pál fordulása ~ Jóraforduló Pál ~ Pálfordulás
Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.
Horgoson a következőképpen magyarázzák a fordulást Pálkor: „Minden isten teremtménye, aki ősszel a földbe vette magát, a seggit tartotta eddig kifelé. Most megfordul, fejjel kifelé.” (Móra István: Jeles napok, Ethnographia, 1913.)
A muravidéki ember azt mondja, azért is fordulónap, mert „Szempá napko fele kenyir, fele sziéna efogyott.” Fogytán a tartalék. A bácskaiak, többek közt a doroszlóiak ugyanezt a tényállást így fogalmazzák meg: „Pálfordulásko fele kenyér – fele tél.” Mások szerint: „Pálnak forduláso fé té emúláso.” Baranyában: „Pál fordulása fél tél” vagy: „Pál fordulása fél tél, fél kenyér”.
Pál fordulása termésvarázsló –, de főleg jóslónap vidékeinken is, de másutt is. A termés biztosítására Doroszlón meg Kupuszinán és környékén a dughagymás tarisznyát fordítva kell visszaakasztani.
Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó. termést jelent. „Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha havas vagy nedves, lesz a kenyir igen kedves.” „Ha fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll.” „Pál fordulása napján, ha tiszta az idő, bőven terem puszta, mező. Ha fénylik is Szent Pál, akkor minden termés szépen áll.” Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható – tapasztalták a Muravidéken. A régi regula is utal Szent Pál napjának termésjósló szokására. „Mikoron fénlik Szent Pál, minden termés szépen áll, havas pedig avagy esős, ha lészen, mértékletes esztendőt jelent. Felleges, ha lészen, avagy ködös, hirtelen halál várható.” Baranya-szerte a hó vagy eső drágaságot hoz. A köd, mint adatszolgáltatóim magyarázták, a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezek szerint haláljóslónap is ez a nap. Erre mutat még a számos megfogalmazásban általánosan elterjedt népi regula: „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.” Kolera, dögvész, had, pusztulás fenyeget. Ha nedves szél támad, betegség fenyeget. „Ha Pál fordul köddel, hal az ember döggel.” „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” „Ha szeles, jő hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves.” „Ha Pál fordul köddel, hull az ember döggel. Hogyha szeles Pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” „Pál napján, ha köd van, nagy halás lesz. A Pál napján fújó szél háborút jelent.” Baranyában azt a tanácsot adják, jó lesz rá felkészülni.
Topolyán nem elégednek meg a regulák jóslataival, ők maguk vallatják meg a jövőt. Pálpogácsát sütnek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűznek. Megsütik. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál vár rá. De ha csak éppen megpörkölődik a toll, akkor még nem esedékes a halál, csak valami betegség leskelődik az illetőre.
Az időjárást is meg lehet jósolni e napon, mert Pálfordulása időjósló nap is. Laskón a hátralevő tél negyvenes napja, azaz, úgy vélik, még negyven napig olyan lesz az idő, mint most. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőre fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani – tartják Baranyában, Szlavóniában és a bácskai Telecskán. Ha Pál napján szép az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, mint amennyi már eltelt az esztendőből.
Az állatok is jelzik az időt. Közismert a medve időjárás jelzése. Baranyában ezt így adják elő: „Ha Pálfordulókor a medve kijön a téli menedékéről, és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszamegy, mert még annyi hideg nap lesz, mint amennyi már elmúlt az esztendőből.” A bácskaiak részletesebb képet festenek. „Ha Pál fordulóján napos idő van, akkor kijön a medve a barlangjából, körülnéz, azután visszamegy, megigazítja a fekvőhelyét, újra visszafekszik, mert még hideg lesz.” Az ürge is időjós lehet. Ha kijön az odújából, jó idő lesz.
A pásztorok még talán a földműveseknél is jobban igazodnak el a természet ellenséges jelei között. Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor is kiváló megfigyelője a természetnek. Ő mondja, ha kisüt a nap Jóraforduló Pálkor, vagyis Pálfordulókor, akkor a tél második fele keményebb lesz, mint az első. Ha nem süt ki, gyengébb időjárásra van kilátás.
Általában mindenütt, többek között Topolyán is azt vallják: „Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen!” Annál jobb, minél hidegebb az idő e napon, mert akkor megmenekülünk a betegségektől, háborúságtól, szegénységtől, nyomorúságtól és nem utolsósorban a hosszú téltől.

2017. január 22., vasárnap

január 22.

Vince napja
(A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.)
“Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!” – ajánlották a régi magyar kalendáriumok Boldogasszony, Télhó, avagy a csillagképre is utaló Vízöntő havára. A középkor óta számon tartott ünnep január 21-e, Ágnes napja. Névünnepéhez több időjárási jóslás kapcsolódik: “Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” – mondogatták sokszor és sokfelé.
Az aragóniai származású Szent Vince Krisztus után 260 és 304 között élt, és hirdette az evangéliumot. Szent VinceA Diocletianus császár által elrendelt keresztényüldözés idején, 304-ben fogták el és iszonyú kínzások között végezték ki. Emléknapja, január 22-e ma már elsősorban időjóslóként maradt fenn a néphagyományban. Ilyenkor a szőlőtermelők fürkészik az eget, mert napsütés esetén bő termésre számítanak, míg ha ködös az idő keveset szüretelnek ősszel. Ha napfényes az idő, áldomást is isznak a szent tiszteletére. Régebben viszont, ha az eresz nem csordult meg, hideg vízzel öntötték le Vince szobrát.
Bácskában az ismert rigmust módosították is: “Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Mások mást figyeltek meg: “Ha csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés.” Volt, ahol a jégcsapok hosszúságából a kukoricacsövek várható nagyságára következtettek. A vincellérek pedig Vince-vesszőt metszettek, később a vízben kihajtott rügyek állásából jövendölték meg a várható termőképességet. Szent Vince egyébként már régtől fogva védőszentje egész Európa szőlősgazdáinak. Sok helyen még ma is ismerik a versikét: “Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, Gabonával pajta, csűr, Mihály így jó édes bort szűr.” Vagyis, ha ilyenkor derült-napos az idő, akkor jó lesz a szőlőtermés. A szájhagyományok szerint a szerző egy fűzfapoéta volt, aki egy Vince-napi lakomán, túl sokat ivott a hegy levéből, de a szépen csengő rím is hozzájárulhatott, az egyébként teljesen alaptalan megállapítás fennmaradásához.
Vince (= Győzedelmes) napja
Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjóslónap.
Bálint Sándor említi, hogy Vincét „ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni”.
Vince a szőlősgazdák napja. Vörösmarton, Csúzán, Bodolán vidáman ülik meg Vince napját, mert azt tartják, hogy ez a nap a „szőlővessző pálfordulója”. Hetekkel előbb már megbeszélik a gazdák, kinek a szőlőjében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre vágtatnak. A legtávolabbi szőlőbe mennek. Csak akkor választják a legközelebbit, ha rossz az idő. Ilyenkor azonban hamar végét vetik a szórakozásnak, hisz a rossz idő rossz termést jelent. Halálozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Beszélgetés közben szó esik a múlt évi termésről, a szüretről. Evés után gömböcöt akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, vincevesszőt metszenek, és nótaszóval repülnek a dombról haza. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha kihajtanak a vesszők, megmutatják, hogy nem fagytak le a szemek.
A muravidékiek szerint: „Vigadj az esztendő elején, de Vincére és Pálra ügyelj!”
Vince időjárását már régóta mindenütt, nemcsak Baranyában, nagy figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. A tapasztalatokat így fogalmazták meg: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” A baranyai szőlősgazdák szerint: Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Vagy: Ha nem csorog a Vince, üres lesz a pince, ha csak csepeg, csorog, kevés lesz a borod. A kopácsi szőlősgazdák a jó termést elősegítendő azt vallották, hogy ilyenkor sok bort kell inni. A Muravidék szőlőtermelőinél a megfigyelés így fogalmazódik meg: „Ha jó idő van, és ha ek kicsint a víz megfutamodik, sok bor lesz.” Azt is mondják: „Ha Vince-napkor a ló csapa (nyoma) megtelik vízzel, sokat terem a szőlő.”
Topolyán már tovább mentek; a bor mellett az élelem is fontos lévén számukra, így csapódott le a tapasztalat: „Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Mások mást figyeltek meg: „Csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés.” Baranyában a csúzaiak is hasonlóképpen vélekednek: „Ha fényes Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr.”
A topolyaiak az eresz jégcsapjainak hosszúságát is vizsgálgatják e napon, mert amilyen hosszú jégcsapok lógnak le az ereszről, olyan hosszú kukoricacsövek teremnek majd. Csúzán másképpen kutatták a jövőt. Vincevesszőt metszettek. A szőlőtökéről lemetszettek néhány vesszőt, bevitték a meleg szobába, öblös szájú üvegben vízbe állították. A kibomlott rügyek állásából, mértékéből következtettek a termésre.
A Vincéket Bácsszőlősön így szokták felköszönteni:
„Ha megcsordul Vince, megtelik a pince.
Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince?
Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te s csorduljon meg pincéd!”