június 10.

Június 10. – Retkes Margit ~ Legyes Margit napja

Retkes melléknevét Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.

Termésjósló nap Retkes Margit napja. A muravidékiek azt figyelték meg, ha esik az eső ezen a napon, akkor rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

A Bácskában úgy vélik, hogy Margit időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni. A szabadkaiak rigmust is csináltak Margit időjós tehetségéről: „Margit felhőtől fél, égi háborút vél.”

Általában mindenütt azt tartják, hogy ez a nap a len és a káposzta vetésének ideje.

Zentán úgy szokták meg, hogy Margit-napig nem szabad kinyitni az ablakot, mert abban az évben sok légy lesz. Margitot legyes Margitnak hívják.

Június 10. Margit napja

Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje

június 8.

Medárd napja

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.


Június 8. Medárd napja

Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.


Június 8. – Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa-szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján ha esik, 40 napig mindig esik.”

Medárd negyvenes időjós- és termésjósló nap. „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.”

Baranya, Muravidék szőlősgazdái azt tapasztalták, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermés következik, viszont sok és szép fű nő majd, bőven lesz széna.

A Medárd-napi fagy nem árt semminek, tehát még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni.