május 28.

Május 28. – Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

Az időjárást figyelve az tűnt fel, hogy ha esik az eső, jó termés lesz.

május 25.

Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május 25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".


Május 25. Orbán napja
A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje


Május 25. – Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal” – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot” – mert még rossz időt hozhat.

Orbán a vincellérek, a budárok, a kádárok, a kocsmárosok védője. Hogy közbenjárását biztosítsák, szobrot állítottak neki a szőlőkben, a szőlőhegyeken. Mivel Orbán napja táján általában hűvösebbé válik az időjárás, a szőlőben kár szokott esni. Ezért pl. régen a szabadkai határban a szőlőművesek bosszúságukban sárral kenték be Orbán szobrát. De ha szép idő volt, akkor virággal díszítették.

Topolyán is – Borús Rózsa kutatása szerint – hasonlóan cselekedtek. Ha jó időt hozott Orbán, meghajoltak a szobra előtt, a közelben ettek, egész nap finom óbort ittak. Még Orbánt is meglocsolták vele. Közben dicsérték. Ha rossz idő lett Orbánkor, akkor szidták, leköpdösték, vízzel locsolták, pálcával verték.

A méheket Orbán bogarainak tartják. Szlavóniában azt figyelték meg, hogy Orbán bogarai Orbán napján kezdenek rajzani.

Az időjárást és termést figyelve a bácskaiak úgy találják, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígér. Egyesek szerint, ha Orbán napja „fénylik, örvendezzünk, és mongyuk: Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen”. – Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.

Orbán a pásztorokat, juhászokat is sokszor megtréfálta, sokszor hozott hideg időt. A tréfa nem tetszett a juhászoknak, mert készültek az „urbányi híres vásárra”, már előre megnyíratták a juhokat. Az „urbányi vásáron” vásárolták a juhászok azokat a kellékeket, amelyekre a nyár folyamán szükségük lesz.

május 21.

Május 21. – Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik –, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

A tököt Doroszlón étkezésen kívül gyógyításra is használják. Kifúrják a „bundivát”, megtöltik kristálycukorral, mikor felolvad, a léből minden reggel bevesznek egy kanállal. Giliszta ellen tökmagot egyen a gyerek, attól elmegy a giliszta. A sült „bundiva” torokfájás megelőzésére is használatos.

A tök varázscselekmények eszközeként is szerepel. A születendő gyermek nemének meghatározása céljából az állapotos asszony, ha fiúgyermeket akar, akkor lopjon tököt. Ha fehérbőrű gyereket akar, fehér tököt lopjon. Csalótojásként – polozsaként – is használják Doroszlón a dísztököt, a fészekbe teszik, hogy oda tojjon a tyúk.