Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2017. augusztus 10., csütörtök

augusztus 10.

Lőrinc napja


Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap is a félreértés következményeképpen mutatja meg az ősz időjárását.

A nap időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.” Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. Azt is tudomásul kell venni, hogy Lőrinc után már nem nőnek a fák.

Mivel augusztus a csillaghullás hava, Lőrinckor is lehet hulló csillagokat látni, amit a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevez.



Lőrinc napja


A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: "Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."

2017. augusztus 4., péntek

augusztus 4.

Domonkos napja

Domonkos napjáról csak azt tudjuk, hogy a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos-napi. A népi rigmus:

„Ha Domonkos fóró,
Kemény tél várható.”

2017. augusztus 1., kedd

augusztus 1.

Vasas Szent Péter napja

A Vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy- és a Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

Időjárása a tél ellentétes mutatója, azaz e nap időjárásának az ellenkezője következik be a télen. Azt tartják, hogy a Vasas Szent Péter és Lőrinc közti nagy meleg tartós, hideg télre utal.

A Muravidéken dologtiltó nap a szőlőművelőknek. Még csak kimenniük sem szabad a szőlőbe, mert a szemek lehullanak a fürtökről.

Másutt most vetik a tarlórépát, még van annyi ideje, hogy kifejlődjék és beérjen, hogy takarmány legyen belőle.


Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja


Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

2017. július 30., vasárnap

július 30.

Július 30. – Abdon napja

Ha ezen a gonoszjáró napon a gyümölcsfát fejszével megkopogtatják, kipusztul – tartják Baranyában és Bánátban.

Egyébként ez a nap a házi férgek, különösen a patkány kiűzésére alkalmas. Jó lesz már gondolni a közeledő őszre, télre, és megszabadulni a házi tisztátalanságoktól, vélik a háziasszonyok Baranyában és Bánátban.

2017. július 26., szerda

július 26.

Július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.


Július 26. – Anna napja

„Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” – mondják Topolyán. Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, s ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a bogarakat. Egész évben nem lehet majd tőlük megszabadulni. Doroszlón is, mint Topolyán, Annához fűzik a legyek szaporodását.

Ami az időjárást illeti, azt szokták mondani, ha sok a hangyaboly e napon, sok eső, 40 napig is eltartó eső veri majd a határt. Ha szép az idő, lehet szedni a babot. Már lehet gyenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. Egyébként Anna is megmutatja a téli időjárást.

Most szakad meg a kender töve, meg lehet kezdeni a nyűvést és a kender hosszadalmas feldolgozását. A fokhagymát, vöröshagymát Doroszlón, Kupuszinán Anna-nap után szedik fel, mert már megérett.

Termésjósló nap is Anna napja. Ha esik, jó lesz a kukoricatermés.

2017. július 25., kedd

július 25.

Július 25. Jakab napja
Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad az elvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.


Július 25. – Jakab napja

Jakab zivatart hozó kedvére utal Doroszló megfigyelése: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja.” „A zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.”

A régi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárást a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, meleg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz. Figyelni kell a hangyák és a güzük munkáját is, mert ha nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várj.

Termésjósló is Jakab napja. Ha derűs, bő gyümölcstermés lesz. A szőlőtermelők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Ha esős, kevés dió, mogyoró terem.

Ez a nap asszonyi dologtiltó nap. Nem szabad sem mosni, sem kenyeret sütni. Régen ezen a napon kezdték meg a búza nyomtatását.

Érdemes megjegyezni, hogy Horgoson az Orion csillagképet Szent Jakab pálcájának nevezik.

2017. július 22., szombat

július 22.

Július 22. Mária Magdolna napja
Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.


Július 22. – Mária Magdolna napja

„Mária Magdolna epityeredik, de ritkán sír soká.” Ez a nap is még zivataros. Termésjósló is. Azt mondják a Muravidéken: „Ha eső esik, bőven terem a vetemény, de rosszul terem majd a dió és a mogyoró.”

Szajánban tiltónap is. Sem sütni, sem mosni nem ajánlatos ezen a napon.

2017. július 21., péntek

július 21.

Július 21. – Dániel napja

A Muravidéken zivataros napnak tartják. „Zivatart hoz Dániel” – fogalmazták meg a regulát.

2017. július 20., csütörtök

július 20.

Július 20. Illés napja
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezon dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.


Július 20. – Illés napja

Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: „Illés meg Jakab Annát kergeti”, „Illés rossz, mert áldást nem hoz.”

Bácska, Bánát, Muravidék lakosai azt figyelték meg, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe. Topolyán, ha meghallották a közeledő vihar moraját, csak bólogattak, és megállapították: „Gurijja má Illés a hordót! De haragszik!” Vagy „Gyün má Illés a tüzes kocsivá!”

Balázs Mátyás pásztor mondja, hogy az égzengéses Illéshez az idős pásztorok így fohászkodtak:

„Illés próféta, az egek kormányzója,
Jól kormányozd az egeket,
Hogy le ne hullajtsd a köveket!”

Mindenki örült, ha csak nagyobb eső vonult el a falu felett, s nem verte földbe a termést.

A vihar elűzésére sokan kést vágtak az asztalba, vagy piszkafát, sütőlapátot, vaslapátot, kisbaltát dobtak ki az udvarra, esetleg szentelt barkát, szentelt gyertyát vettek elő.

Illés napja termésjósló, gonoszjáró nap is. Székelykevén azt állítják, hogy az Illés-napi eső lyukas mogyoró- és diótermést jósol. Ha valaki gonosz meg akarja rontani más gyümölcsfáját, akkor hajnalban fejszével megkopogtatja a fát.

2017. július 15., szombat

július 15.

Henrik napja

Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.


Július 15. – Henrik napja

Az új kenyér sütésének napja. Kipróbálják az új lisztet. Szlavónia református községeiben (Kórógy, Szentlátszó, Haraszti, Rétfalu) új kenyeret sütnek az új lisztből, és úrvacsoraosztáskor vesznek belőle magukhoz.

A nap időjárásához fűződő néhány muravidéki megfigyelés: „Ha viharok vannak e napon, eloszlanak a viharok, nem lesz egyhamar vihar. Ha északi szél fúj, drágaság lesz.”

2017. július 13., csütörtök

július 13.

Margit napja

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Július 13. – Mérges Margit ~ Pisis Margit

Az általános népi megfigyelés azt mondja, hogy Mérges Margit vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hoz, ezért kapta jelzőit is.

Negyvenes nap lévén az a hiedelem, ha esik, dörög, villámlik, vihar dühöng Margit napján, akkor 40 napig ilyet várhatunk. Termésjósló is Margit. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a mogyoró lehullik vagy férges lesz.

Doroszlón mondják: „Margit meg Anna napján rajzanak a kis legyek.”

Vidékünk népe ilyenkor kezdte meg a szabadban, a folyókban, patakokban, tavakban való fürdést.

2017. július 5., szerda

július 5.

Július 5. – Sarolta napja

A Muravidéken termésjóslónak tartják. Azt tapasztalták, hogy ha esik az eső Saroltán, nem lesz diótermés.

2017. július 2., vasárnap

július 2.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja
A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.


Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja

A búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik ehhez az asszonyi és vegetációs jellegű naphoz. A szegedi kirajzású helyeken (Padé, Jazovo, Csóka, Száján, Debellács, Telecska, Horgos, Majdán, Ürményháza, Rabé, Torda, Verbica, Magyarcsernye, Udvarnok, Hetény, Kisorosz, Törökkanizsa stb.) azt tartották, hogy az asszony sarlóval arasson egy keveset, szedjen kalászt, hogy a jószág el ne pusztuljon. Az asszonyi sarlós aratás hagyománya Szlavóniában még a XIX. században is gyakorlat volt. Az asszony nyomában járó férfi kötözött.

Szlavóniában még a közelmúltban is, mikor még arattak, és nem kombájnoztak, minden férfi és nő tiszta fehér, csak aratáskor használt ruhában aratott, mert ünnepnek tartották. A férfiakon fehér vászoning, fehér gyolcsnadrág, előttük fehér vászon félkötény, „pregacsa” volt, hogy védje a ruhát, mert a kalász nagyon szaggatja. Szalmakalap vagy micisapka és fekete bocskor egészíti ki az öltözetet. Az asszonyok fehér aratóréklit öltenek, a szoknya bármilyen színű lehet. Előttük durvább gyolcsból kötény, „pregacsa”, a fejükön fehér kendő. A lábszár védelmére ők maguk varrnak bő szárú, egyenes, térdig érő, vékony gyolcsból szabott harisnyafélét, „szárcsarapot”, amit gumival szorítanak le a térd alatt. A lábukon fekete gumibocskor. A lányok öltözéke már színesebb. Hosszú, bő ujjú fehér réklit vesznek fel, amelynek a gallérja, a gombolójának a széle, a hosszú ujjak széle pirossal van körülhorgolva. Cifra, piros szoknya, bő, kivarrott fehér félkötény, „pregacsa”, „szárcsarap”, fekete bocskor és a fejükön cifra, piros kendő egészíti ki az öltözetüket.

Mielőtt hozzáfognának az aratáshoz, reggel hat órakor megfenik a kaszát, azután egy percre megállnak, magukban imádkoznak. A marokszedők, kötélterítők félhangosan mondják: „Édös jó istenem, segíts meg!” Délelőtt 11 óráig dolgoznak, ekkor hazamennek. Délután folytatják a munkát két órától este hét óráig. Mikor bevégzik az aratást, mindenki hálát ad, mondván: „Hálá istennek!”

A kévébe kötött gabonát hetesbe rakták. Két hetesből lett egy kereszt. Az alsó kéve neve: fenék, a legfelsőé: pap. A „kapradékot”, az elhullott és összegereblyélt szálakat a kereszt alá tettek. Sok helyen aratókoszorút készítettek kalászból, és a lámpára akasztották. A koszorú szemeit tavasszal a vetőbúzába keverték.

A gabona learatása és behordása után kihajtották a jószágot a tarlóra.

A kévéket régen a búzás pajtába rakták, később rúgatták vagy csépelték ki.

Sarlós Boldogasszony napja az asszonyoknak bizonyos munkák esetében dologtiltó volt. Ezen a napon pl. nem volt szabad kenyeret sütni, mert kővé válik. Doroszlón a földekre sem lehetett kimenni dolgozni. Kint álltak a rendőrök a falu végén, és visszazavarták azt, aki a földjére akart menni.

Az időjárás fontos volt. Legmegfelelőbbnek a szárazságot tartottak az aratás miatt. A szárazság viszont nem kedvezett más növényeknek, ezért azzal vigasztaltak magukat: „Majd hoz Illés esőt!” Ha viszont esett az eső, negyvenes nap lévén, 40 napig várhattak csapadékot. „Sarlós, ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar.”

2017. június 29., csütörtök

június 29.

Péter-Pál napja

Péter és Pál apostol Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.



Június 29. Péter-Pál napja

Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.




Június 29. – Péter-Pál napja

Péter-Pál napja ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, de komolyabb munkát nem végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.

Doroszlón azt tanácsolják, hogy Péter-Pálkor ne menjenek a gyerekek fürdeni, mert könnyen belefulladhatnak a vízbe. Fürdeni különben is csak azokban a hónapokban egészséges kint a szabadban, amelyiknek a nevében nincs „rö” betű, vagyis májustól augusztusig. Székelykevén Péter-Pál előtt nem jó késsel vágni az almát, mert jég lesz. A mezőre sem ajánlatos menni, mert akkor is jég lesz.

Ezen a napon legízesebb az eper. Ekkor verik mindenfele az epret a fáról, majd kitűnő pálinkát főznek belőle.

Szlavónia, Muravidék, Baranya lakosai bizonyos termésjósló tulajdonságát is számon tartják e napnak. Azt mondják, hogy ha sok eső esik Péter-Pálkor, sok lesz a gubacs a tölgyesekben.

Az időjárást illetően azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következnek. De vigyázni kell, mit eszünk. Székelykevén nem ajánlatos késsel vágni az almát Péter-Pálkor, mert jégeső veri el a határt. A rétre sem jó ilyenkor menni, mert az is jeget eredményez.

Balázs Mátyás pásztor elbeszéléséből az derül ki, hogy Péter-Pál napja nevezetes a juhásznak. Amelyik juhot csak fél évre fogtak fel, annak letelt az ideje. Ekkor jöttek a bárányok is a falkába, amelyekre félévi bért számoltak. Ettől kezdve már nem kellett éjszaka járni a marhajárásra titkon legeltetni, mert Péter-Pálkor felszabadult a legelő, mehettek a pásztorok, juhászok arra, amerre csak nekik tetszett.

Zentán és környékén a kaszálni tudó részeseket és napszámosokat ekkor fogadták meg a gazdák az emberpiacon, vagy ahogyan akkor nevezték, a köpködőn, a régi Szentháromság-szobornál.

2017. június 27., kedd

június 27.

Június 27. – László napja

László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:

„Jól figyeld meg László napját,

Jó előre megjósolja az idő járását.”

2017. június 24., szombat

június 24.

Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja


A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján, előestéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hiten alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.

A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl. Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak, nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.

A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:

„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”

A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család gyermekhalottjának szánják.

E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)

A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.

Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is fellobognak a szentiváni tüzek. Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán, Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.

Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb ugrálták át. A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak. Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek. Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a közösségtől. Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven legyen pálinka a következő évben. Az asszonyok egy-egy szakajtó szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a torkuk. Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon, Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek egy vödör vizet. Utána hazamentek. Az idős emberek is fél lábbal kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván: „Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!” A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a villám. Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen, mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a tüzet. Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek, magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás, illetve ha volt is, más napon történt.

Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető lábába.

Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.

Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.

Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.

Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek.

Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.

Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára, mondja: „Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”


Június 24. Szent Iván napja


A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.

2017. június 21., szerda

június 21.

Alajos és Szent Iván

Alajos napján ránk köszönt a csillagászati nyár. A nyári napfordulat - amint az közismert - egyben a Nap visszaútját is jelzi, és a hónap végéig 3 perccel csökken a nappalok hossza.
Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagy Szent János - közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.

2017. június 15., csütörtök

június 15.

Szent Vitus

A népi kalendárium jeles napként tartotta számon - 15-én - Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét. Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás. A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.


Június 15. – Vida ~ Vid ~ Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást.

A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.

Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.

2017. június 14., szerda

június 14.

Június 14. – Éliás napja

A topolyaiak emlékezetéből viharok, dörgés, villámlás, jégeső, pusztító szélvihar tört elő Éliás napjának időjárására emlékezve. Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján.
Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra, mondják Borús Rózsa topolyai adatszolgáltatói. Ha a kelő napot szürke felhő övezi, biztosan megérkezik délutánra a neve napját ünneplő Éliás. Különben Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek.

2017. június 13., kedd

június 13.

Június 13. – Antal napja


Szent Antal a szembetegek, az orbáncos gyulladásban szenvedők oltalmazója. Szent Antal nevéhez fűződik az orbánc elnevezése Gomboson és máshol is. Szent Antal tüzének nevezik a lábon jelentkező tüzespiros gyulladást. Doroszlón, ha valakinek kivörösödött a bőre, és megdagadt, vagy ha a részeg ember elkezdett vörösödni, akkor azt mondták: „No, kiverte a Szent Antal tüze.” A Muravidéken, hogy elkerüljék a Szent Antal tüzet, a bőrgyulladást, az orbáncot, tilos volt tüzet gyújtani e napon. Baranyában az archaikus tűzgerjesztés ünnepi szertartását tovább éltetve ősi módon, két fa összedörzsölésével gyújtották meg hajnalban a konyhában a gyógyító erejűnek, tisztítónak tartott új tüzet. A régi tüzet ugyanis előző este eloltották. Sándoregyházán a „tudós, gurudzsmáló asszonyok”, hogy a szómágia erejével megszabadítsák a betegségtől, ráimádkoztak a betegre.

„Elindult Szent Antal hét lányával, hetvenhétféle famíliával. Megtalálkozott Szűz Máriával. Hova mensz, Szent Antal, hét unokádval, hatvenhétféle nyavalyádval, száraz köszvényedvel, dagadó betegségvel, tüzes orbáncval? Ó, térj vissza, kérlek Krisztusnak öt mélységes sebeire. Mikor az földön járt, hegyek nőttek, kövek tőttek, és mennybemenetele után mindenek megtértek. Térj meg vissza, Szent Antal, szállj nagy havasokra, az oroszlán szivibe, úgy idd meg a piros vérit, szaggasd meg gyenge testit.”

Nemcsak a ráimádkozás, hanem a Szent Antalt ábrázoló érem is gyógyhatású. Székelykevén az egyik „gurudzsmás asszony” nyakában piros madzagon egy Szent Antalt ábrázoló, kopott medálion függ. Vízvetés közben, mikor a szemmel vertet gyógyítva imádkozik, vízbe dobja a parazsakat, beleérteti a nyakában függő medáliont a vízbe. Ezzel a vízzel itatja meg a beteg kislibákat.

Tiltónap Antal napja. Zentán, Topolyán, Csantavéren nem szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek az illető kezén. Különösen az asszonyok számára dologtiltó nap. Topolyán pl. kerülték a nagyobb tüzelést, a nagymosást, hogy utol ne érje őket az orbánc, a Szent Antal tüze. Bánát falvaiban rendszerint ilyenkor vetik a lent, viszont a palántálást igyekeznek befejezni Antalig.

Szent Antal napja Zentán férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Antal-napkor böjtölnek a lányok, csak kenyér és víz az egész napi ételük, italuk. De ezt titokban egyedül teszik. Éjfélkor felállítják a tükröt az ágy mellé. Mikor az óra üti az éjfélt, feláll a lány, keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét. Mások szerint, ha a lány férjhez akar menni, éjjel menjen ki a kertbe, fogja meg az egyik fát, és mondja:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”


Június 13. Páduai Szent Antal napja


A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb "alamizsnás" mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.

2017. június 11., vasárnap

június 11.

Június 11. – Barnabás napja

A muravidéki gazdák szénakaszáló napnak tartják Barnabás napját. De nemcsak szénát kell kaszálni, hanem bizonyos gyógyfüveket is most kell gyűjteni, hogy hatásosak legyenek a betegségek ellen.

A gazdasszonyok féregűzést ajánlanak. Most még jó az idő, most kell megszabadulni a házban élősködő férgektől, egerektől, patkányoktól.

Általában termésjósló napként tartják számon Barnabás napját. Az a hit járja ugyanis, ha szép az idő, jó lesz a termés, de ha rossz, akkor gyenge, silány, rossz termésre számíthat a földműves. Doroszlón azt mondják: „Ha esik az eső, akkó éjjé nappá fogy, pusztul a szőlő.”

Ajánlatos még téli retket vetni ezen a napon is, nemcsak Retkes Margitkor, hogy télen a nehéz, zsíros ételektől megterhelt gyomrot legyen mivel kikúrálni.

2017. június 10., szombat

június 10.

Június 10. – Retkes Margit ~ Legyes Margit napja


Retkes melléknevét Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.

Termésjósló nap Retkes Margit napja. A muravidékiek azt figyelték meg, ha esik az eső ezen a napon, akkor rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

A Bácskában úgy vélik, hogy Margit időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni. A szabadkaiak rigmust is csináltak Margit időjós tehetségéről: „Margit felhőtől fél, égi háborút vél.”

Általában mindenütt azt tartják, hogy ez a nap a len és a káposzta vetésének ideje.

Zentán úgy szokták meg, hogy Margit-napig nem szabad kinyitni az ablakot, mert abban az évben sok légy lesz. Margitot legyes Margitnak hívják.



Június 10. Margit napja


Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje

2017. június 8., csütörtök

június 8.

Medárd napja

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.


Június 8. Medárd napja

Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.


Június 8. – Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa-szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján ha esik, 40 napig mindig esik.”

Medárd negyvenes időjós- és termésjósló nap. „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.”

Baranya, Muravidék szőlősgazdái azt tapasztalták, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermés következik, viszont sok és szép fű nő majd, bőven lesz széna.

A Medárd-napi fagy nem árt semminek, tehát még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni.

2017. május 31., szerda

május 31.

Május 31. – Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is fegyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindönki tudja, hamar megjön az eső.

2017. május 28., vasárnap

május 28.

Május 28. – Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

Az időjárást figyelve az tűnt fel, hogy ha esik az eső, jó termés lesz.

2017. május 25., csütörtök

május 25.

Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május 25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".


Május 25. Orbán napja

A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje


Május 25. – Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal” – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot” – mert még rossz időt hozhat.

Orbán a vincellérek, a budárok, a kádárok, a kocsmárosok védője. Hogy közbenjárását biztosítsák, szobrot állítottak neki a szőlőkben, a szőlőhegyeken. Mivel Orbán napja táján általában hűvösebbé válik az időjárás, a szőlőben kár szokott esni. Ezért pl. régen a szabadkai határban a szőlőművesek bosszúságukban sárral kenték be Orbán szobrát. De ha szép idő volt, akkor virággal díszítették.

Topolyán is – Borús Rózsa kutatása szerint – hasonlóan cselekedtek. Ha jó időt hozott Orbán, meghajoltak a szobra előtt, a közelben ettek, egész nap finom óbort ittak. Még Orbánt is meglocsolták vele. Közben dicsérték. Ha rossz idő lett Orbánkor, akkor szidták, leköpdösték, vízzel locsolták, pálcával verték.

A méheket Orbán bogarainak tartják. Szlavóniában azt figyelték meg, hogy Orbán bogarai Orbán napján kezdenek rajzani.

Az időjárást és termést figyelve a bácskaiak úgy találják, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígér. Egyesek szerint, ha Orbán napja „fénylik, örvendezzünk, és mongyuk: Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen”. – Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.

Orbán a pásztorokat, juhászokat is sokszor megtréfálta, sokszor hozott hideg időt. A tréfa nem tetszett a juhászoknak, mert készültek az „urbányi híres vásárra”, már előre megnyíratták a juhokat. Az „urbányi vásáron” vásárolták a juhászok azokat a kellékeket, amelyekre a nyár folyamán szükségük lesz.

2017. május 21., vasárnap

május 21.

Május 21. – Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik –, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

A tököt Doroszlón étkezésen kívül gyógyításra is használják. Kifúrják a „bundivát”, megtöltik kristálycukorral, mikor felolvad, a léből minden reggel bevesznek egy kanállal. Giliszta ellen tökmagot egyen a gyerek, attól elmegy a giliszta. A sült „bundiva” torokfájás megelőzésére is használatos.

A tök varázscselekmények eszközeként is szerepel. A születendő gyermek nemének meghatározása céljából az állapotos asszony, ha fiúgyermeket akar, akkor lopjon tököt. Ha fehérbőrű gyereket akar, fehér tököt lopjon. Csalótojásként – polozsaként – is használják Doroszlón a dísztököt, a fészekbe teszik, hogy oda tojjon a tyúk.

2017. május 16., kedd

május 16.

Nepomuki Szent János emléknapja

A csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában született 1340-ben az a példás életű férfi, aki országszerte János atyaként vált ismertté. Pappá szentelése után hamarosan a prágai udvarban kanonok, majd érseki helytartó lett. Nagy tudása és egyháza iránti mély elkötelezettsége miatt IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. Ez a megtiszteltetés azonban nem csak a pályáját tette tönkre, hanem élete tragédiáját is okozta. A hitvesére féltékeny király ugyanis arra akarta kényszeríteni a főpapot, hogy számoljon be a királyné gyónásáról, és árulja el a titkait. Mivel János - hivatásához híven - nem engedelmeskedett, az uralkodó elfogatta, megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta 1383-ban.
A mártírhalált halt főpap testét a prágai Szent Vid-templomban helyezték örök nyugalomra. Sírjánál a XVII. század elején több ízben rendkívüli eseményeket észleltek. 1618-ban például, amikor a protestánsok elfoglalták a templomot és el akarták távolítani a szent hamvait is - a legenda szerint -, valamennyien szörnyethaltak. Egy másik alkalommal a szent megvédte a templomba menekült jezsuita misszionáriusokat, így azok pártfogójuknak kezdték tekinteni, és szorgalmazták az egyházban János avatást. E csodás jelenségek kivizsgálása után III. Benedek pápa Nepomuki Jánost 1729-ben a szentek sorába iktatta.
A gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt papot Csehország égi patrónusává választotta. Ő lett a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és általában a vízen járók, vízen dolgozók oltalmazója. Tisztelete rövid idő alatt hazánkban is elterjedt: a barokk korban az ő nevére szentelték a legtöbb új templomot, szobrai, képei az egész ország területén ismertté váltak. Különösen a vízparton, hidakon láthatók a papi ruhában, vállán hermelin palásttal, karján feszülettel ábrázolt Nepomuki Szent János szobrai.
Ünnepének előestéjén a Duna-parti városokban - Budán, Ercsiben, Dunaharasztiban, Baján, Mohácson nagy vigasságokat rendeztek. Lámpásokkal kivilágított, feldíszített hajókkal kisebb-nagyobb vízi körmeneteket tartottak, amelyeket a parton majálisszerű ünnepségekkel zártak. Baja városában még a múlt század elején is megrendezték minden május 15-én este a vízimolnárok látványos ünnepét, a Jánoska-eresztésnek nevezett mulatságot. A szent zöld ágakkal feldíszített szobrát templomi lobogókkal, fáklyákkal, égő gyertyákkal kísérték a komphoz, ahol egy szintén feldíszített emelvényre állították, majd a Dunán leeresztett a szentet a csónakokba szállt gyülekezet egyházi énekeket énekelve, fáklyás menetben kísérte. A körmenet végén, a főtéren evéssel, ivással, hajnalig tartó táncmulatsággal ünnepeltek.


Május 16. Nepomuki Szent János
(a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe)
A hajósok, hídvámosok, derelyések védőszentje

2017. május 14., vasárnap

május 14.

Május 14. – Bonifác napja

A három -áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két „kollégájával”. A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.

2017. május 13., szombat

május 13.

Május 13. – Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”

2017. május 12., péntek

május 12.

Pongrác, Szervác, Bonifác

A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.


Május 12. – Pongrác napja

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.

A megfigyelés szerint mindenfele azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántálni, mert a gyenge palánták lefagynak. A bab, uborka vetése, a paradicsom palántálása is várhat még, legjobb lesz majd a fagyosszentek után vetni, palántálni.

Ha esik az eső, akkor Baranya és Muravidék népe örül is meg szomorkodik is. Az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek. „Ha elmúltak és elengedték a fagyot Pongrác, Szervác, Bonifác, akkó egész Orbánig nem köll féni a talaj menti fagyoktu. Orbán az utolsó fagyosszent” – mondják Doroszlón.

A fagyosszentek csak annyiban érintették a juhászokat, hogy a bekövetkező napokon elvitték a tejet a jószágtól.

2017. május 6., szombat

május 6.

Május 6. – Babevő János napja

Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.

Szlavóniában a bab csak addig bab, míg meg nem főzik. Ha megfőzik, akkor babcsa a neve. Azon a vidéken változatosan készül a babcsa. Van pl. „savajó babcsa” – babfőzelék savanyúan készítve. Igen kedvelt étel volt. A sárga babba „vérös hurkát”, ,,a fejírbe vonyott hurkát” főztek. Palizs Julis ángyó Szentlászlón mesélte, hogy a „a rígi öregök kedden, pintökön, nagypintökön, újesztendőko sírő babcsát (főzeléket), törött babcsát főztek. A vonyott hurka egyfajta kóbász vót”.

A bab nemcsak étkezésre szolgál, hanem babonáskodásra, gyógyításra is. Doroszlón pl. „ha valakit megharapott a kutya, akkó felébe harapták a babot, a sebbe dugták, azzal együtt gyógyult be a seb”. Horgosról van a következő hiedelem: „Ha kiöntenek a körösztútra babot, kását, vagy kitösznek sárga fődet, ha valaki erre rálép, azt úgy megroncsák, hogy elmehibás lesz.”

Szlavóniában, ha valaki sebes, kiütéses, ótvaros, három öregasszonytól kér egy-egy marék fehér babot, megfőzi szerda este holdfogyatkozáskor olyan edényben, melyben még nem főztek, három alkalommal fogyó csütörtökön megmosogatja vele magát, aztán kiönti a keresztútra egy fa alá, vagy odavágja bögréstül a keresztútra. Ha valaki ilyen öntésen átmegy, elviszi a betegről, megkapja a sebet. A babrontástól úgy lehet megszabadulni, mondják Nagypiszanicán, hogy egy száraz fehér ronggyal ledörgöljük a lábunkat, amelyikkel keresztülmentünk a babon, a rongyot pedig a fejünk felett átdobjuk a babra.

2017. május 5., péntek

május 5.

Május 5. – Gotthárd napja

Csak a muravidéki háziasszonyok tartják számon e napot. Azt tanácsolják, hogy ezen a napon uborkát kell vetni, noha sok helyen nagyszombat napját tartják legalkalmasabb uborkavető napnak. Arra is kell vigyázni, mondják, hogy ne mezítláb vessünk, mert bolhás lesz a növény.

2017. május 4., csütörtök

május 4.

Szent Flórián napja

Szent Flórián napja a katonatiszt vértanú emlékét őrzi. A keresztény hitéért vértanúságot szenvedett és szentté avatott Flórián tulajdonképpen római katonatiszt volt, és Diocletianus császár uralkodása idején Noricumban, a mai Ausztria területén teljesített szolgálatot. A legenda szerint imájával meggátolta egy ház leégését, így lett belőle a tűzoltók patrónusa. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában, kezében a vödör vízzel egy hozzá képest parányi házacska, vagy város tüzét oltja. Tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. A tűzzel dolgozók, tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek valamint a kéményseprők védőszentje lett, és a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már nálunk is, minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját.
Névnapjának hiedelemanyagába az ősi pogány tűzkultusz számos eleme is fölszívódott. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek és a kovácsok sem dolgoztak. Máshol éppen ezen a napon gerjesztettek új tüzet, ősi módon, két fadarab összedörzsölésével, és az egész falu népe ebből a parázsból gyújtott tüzet. A gazdák, hogy bő termést adjon, ekkor igyekeztek a kukoricát elvetni.

Május 4. Flórián napja
A tűzoltók védőszentje

Május 4. – Flórián napja

Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, „erüt ne vehessen”, ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után kerülhet rá sor, mint ahogyan mondják, „hogy a házbu ki ne siessen” – azaz fel ne gyújtsa a házat.

Lendva környékén Flóriánkor egyáltalán nem is raknak tüzet. Ha pedig tűz nincs, kenyérsütésről sem lehet szó. A kovácsok is pihennek tűz hiányában.

A Lendva környéki falvakban kukoricát vetnek ezen a napon, mert bőtermő lesz, de ha előző napon vetnék, akkor csak szárra számíthatnának, csőre nem.

2017. május 2., kedd

május 2.

Május 2. – Zsigmond napja

Vojlovica gazdasszonyai sokévi tapasztalataik szerint ezen a napon vetik az uborkát, mert biztos, hogy jó termést hoz. De vigyázni kell a vetéskor, nem szabad beszélgetni, mert csak hellyel-közzel fog kikelni a mag. Ha kapták a magot valakitől, nem köszönték meg, mert nem kel ki.

A muravidékiek inkább május 5-én vetik az uborkát, azt a napot tartják megfelelőnek.

A doroszlóiak szerint, ha véleményezéskor valaki megkérdezi: „Mit vetsz?”, azt kell felelni: „Oján hama kelljen ki, amijen hama kérdezted, hogy mit vetek.” „Almával se labdázzon a gyerek, mert akkora jegek esnek majd, mint az alma, s akkó elvágja a határt a jég.”

2017. május 1., hétfő

május 1.

Május 1.

A tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe e nap. Már a XV. századból van adatunk arra a sok helyen még ma is élő szokásra, hogy e nap reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát. Temesvári Pelbárt prédikátor a XV. században utal először a szokásra, mikor prédikációjában felteszi a kérdést: „Ezen a napon miért szokás az ajtókat, a házak bejáratának környékét, hajlékaink kapuszárnyát zöldellő fák lombos gallyával díszíteni?”

Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Temesvári Pelbárt erre a szokásra is utal: „…ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat.”

A majálisról hazatérve az emberek behozták a tavaszt a falusi és a városi házakba a kint szedett zöld ágak, virágok alakjában.

Május elseje a májusfa állításának ideje is. A májusfa állítása a szeretett lány háza előtt egyfajta szerelemvallás volt. Volt, mert már csak nagyon kevés faluban él a májusfaállítás szokása. A városban érthető okokból már el is tűnt. Szlavóniában, Kórógyon azonban 1985-ben még magam is szemtanúja voltam e szép szokásnak. Várdarócon az „égifa” állítása nyilvános bejelentése volt az eljegyzésnek, s hogy még ez évben megesküsznek.

Május elsejére virradó éjfélkor a legények, ki-ki a szeretőjének állított májusfát. Ez egy 10–15 méter magas gyertyánfa, a környező erdő legmagasabb fái közül lopott fa volt. Pántlikákat, selyemkendőt, egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A menyasszonysorban levő lánynál nem volt nehéz kideríteni a tettest. A fa ledöntésére a hónap végén került sor. A bort az üvegből a munkában segédkező legények fogyasztották el.

Más faluban, pl. Szajánban, Padén „kitáncolták a fát”, azaz muzsikaszó mellett táncra perdülve döntötték ki a májusfát.

Sok helyen, ha még állítanak is májusfát, „májfát”, akkor az egész falu népe számára állítják a helyi közösség helyisége vagy a művelődési otthon előtt.

A naphoz fűződő hiedelem szerint május elseje gonoszjáró nap. Az előtte levő éjszaka a német lakosok szerint a Walpurgisnacht, Walpurgis-éj, a boszorkányjárás egyik legfontosabb dátuma.

A nap időjárását is figyelik, mert „ha május elseje előtti éjjel esik az eső, nagy termés lesz, ha hideg van vagy fagy, akkor termés nem lészen”. Tehát termésjósló nap is. „Ha hűvös, nedves, közepes termést várj, ha meleg, tiszta, bőven terem minden.”

Mivel rámutatónap is, a nap időjárása az öregek szerint megmutatja, milyen lesz a jövő tél.

Egyébként ezen a napon a Muravidéken nem ajánlatos borsót vetni, mert megeszik a csigák. A szlavóniaiak kender vetését tanácsolják.

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor szerint, „ezen a napon kellett a juhos gazdáknak elvinni az iccés – nem állandóan juhászkodó – juhásztól a bárányokat, hogy ne károsodjon. A májusi tej ugyanis a legtöbb, nem volt szabad késlekedni az elválasztással, a csecs alól elvevéssel.”

2017. április 30., vasárnap

április 30.

Április 30. – Széna Kata napja
Katalin széna jelzője a siennai név magyar népetimológiás változata, tehát Siennai Katalin napja.
Időjósló és termésjósló nap Széna Kata napja. Muravidék népe megfigyelte, hogy ha ezen a napon szép és jó az idő, akkor jó termést lehet várni, de ha rossz az idő, akkor hiába reménykednek. Főleg a május elsejére virradó éjszaka időjárása jelzi majd a termés minőségét, tudniillik ha esik az eső, nagy és bő termést, ha viszont fagy, akkor mit se várj, üres marad a zsákod. Azt is feljegyezték az öregek, hogy olyan idő várhaló később, mint amilyen ezen a napon volt.
Tiltónap is Széna Kata. Konyhai veteményeket vetni tilos e napon.

2017. április 28., péntek

április 28.

Április 28. – Vitális napja
Egyszerű rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.
Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

2017. április 25., kedd

április 25.

Szent Márk napja
Április 25-e Szent Márk evangélista ünnepe, az egyházi búzaszentelés napja, amely antik hagyományokat őriz. A rómaiak ezen a napon köszönetet tartottak és áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a rozsdától. Ha ekkor már a fürj el tud bújni a vetésben, és netán még az ég is megdördül, akkor a néphit szerint, gazdag lesz az aratás.
Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet
Április 25. – Márk napja
A baranyai háziasszonyok számára régen részleges dologtiltó nap volt: nem volt szabad kenyeret sütni. A Muravidéken viszont e napon kell földbe vetni az indás növények magját.
A muravidékiek számára e nap az egész év rámutatónapja, tudniillik ha köd ereszkedik a tájra, jégeső, sőt árvizek tesznek majd kárt a vetésben. Ha a fülemüle hallgat ezen a napon, akkor változékony lesz a tavasz, de ha énekel, akkor kellemes, szép lesz a tavasz. A csantavériek szerint, ha megdördül az ég, bő lesz a termés.
Márk napja termésjósló is. „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz” – mondják a muravidékiek.

2017. április 24., hétfő

április 24.

Szent György napja
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata Kolozsváron is megtalálható.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Ennek a hagyománynak máig fennmaradt szép szokása a kőszegi szőlősgazdák Szent György-napi kötelessége, amikor is a kora reggel megszedett szőlőhajtásokat a fúvószenekar kíséretében beviszik a városházára bemutatni a polgármesternek, majd a szintén ünnepélyes ceremónián a termésígéretet berajzoltatják az 1740-ben nyitott, és a Jurisich-várban őrzött Szőlő Jövések Könyvébe. Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak
Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A Szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.
Április 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Április 24. – Szent György napja
Topolyán és másutt is tavaszkezdő napként tartják számon április 24-ét. Feketicsen is úgy vélekednek az öregek, hogy Szent György-napig általában hideg szokott lenni, de most már várni kell a jó időt. Különben is „Gergő napi szél Szent György napig él”. Többek között az időjós békák megszólalását figyelték Bácska, Bánát, Szlavónia, Baranya öregjei. Azt tapasztalták ugyanis, ha György előtt szólalnak meg a békák, akkor korán kezdődik a tavasz is, meg a nyár is. Ahány nappal előbb hangzik fel a békazene, annyival előbb jön meg a dér Mihály előtt. Harasztiban, Szlavóniában, ha valaki először hall békasírást, és sok bolha van a házban, akkor azt mondja: „Gyeretek ki, balhák, sírnak a békák.”
Egyébként ez a nap a marha első kihajlásának, kiverésének, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja. Harasztin pl. a pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. Ilyenkor álltak össze a halászbokrok is Kopácson.
Bizonyos esetekben asszonyi dologtiltó és mágikus védő-, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap Szent György napja is éppen úgy, mint minden évnegyedkezdő nap. Zentán Szent György-napig nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni a napra, mert sok jégeső lesz. Szlavóniában viszont azt vallják, hogy ezen a napon nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára. Szántani sem szabad. Az a hiedelem is járta, ha valaki ezen a napon megfürdik a falu alatt folyó Valkóban, nem lesz rühes egész évben.
A Muravidéken Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. Harmatszedés közben azt mondogatták: „Viszek is, hagyok is!”, vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is a föld erejéből, zsírjából. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt, kiadósabb – hagyta rám a titkot Lina néni egy szép tavaszi reggelen a muravidéki Szentlászlóban. Minden idősebb asszony hisz és hitt a Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében. Vojlovicán reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt fokhagymával keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a tehenet.
A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak.
Szent György éjszakáján a földbe rejtett kincs megtisztul, felveti a lángját. A kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset. De hiába!
Termésvarázsló nap is ez a nap. Baranyában pl. azt adták tudtomra, hogy most kell vetni a dinnyét, uborkát, akkor sokat terem. Mákot is addig kell vetni, míg nem kuruttyolnak a békák. A vetéskor azonban ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák. Legjobb, ha öregasszony veti, és vetés közben szétterpeszti a lábát, hogy nagyra nőjenek a mákfejek. Szlavóniában, Harasztiban mákvetéskor fújja ki a vető a száját, hogy ne férgesedjen meg a mák, és szép fejű, szép magú legyen. E nap hajnalán érdemes az uborkát is vetni.
Szent György napján már szárba indul a búza, konstatálják a földeket bejáró harasztiak.
Általában tudott dolog, ha Szent Györgyre a vetés olyan magasra nő, hogy a holló, varjak elbújhatnak benne, akkor jó lesz a termés.
Szlavóniában, ha nem is éppen ezen a napon, de utána el kell vetni a kukoricát. Az e napon talált mezei virágot pedig meg kell szárítani, kiváló gyógyszer lesz majd embernek, állatnak.
Balázs Mátyás a pásztorkodás, csínját-bínját ecsetelve árulta el, hogy Szent Györgyig titkon vagy szabadon, de lehetett legeltetni a juhokkal a búzát, utána már büntetendő cselekménnyé vált. Azt is említette, hogy amelyik pásztornak már volt korábbi báránya, az Szent György napján elválaszthatta. A György-nap előtt fogott kígyóval, békával el lehetett venni a tejhasznot, gyógyítani lehetett a teheneket. A juh tőgyfájásakor a béka, kígyó testével háromszor körül kellett keríteni a juhot.
A gyerekeknek egy kedves mondókája fűződik e naphoz:
„Süss fel, Nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt kisbáránykám majd megfagy!”
A feketicsi változat így él még ma is:
„Szent György-nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt egy kisbárány majd megfagy.”

2017. április 22., szombat

Minden este 9-10 óra között

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”


Ó, hit, melynek elég a Hozzád vezető csillag, még ha utóbb ki is derül, hogy csupán két bolygó együttes fénye erősítette egymást! Ó, engedelmes bizalom, melynek elég a Szó, még ha méltatlan, a Heródes házánál lecövekelt írástudók kezei közül csendül fel a tekercsekről az útmutatás! Ó, önmagáról megfeledkező hódolat, melynek az a ház a Ház, amelyben Te vagy, feküdj bár mint rongyokba pólyált kisded, avagy mint gyolcsba göngyölt holt!A Te ajándékaid ezek, egykor pólyák között fekvő, immár a felhőkkel eltakart Jézus! Együtt ajándékozod nekünk a hitet a feléd vezető úton levő akadályokkal, az engedelmességet a zavaró körülményekkel, miképpen a hódolat is ott bizonyul Tőled valónak, ahol rongyok, szenvedés és felhők takarják dicsőségedet.Hadd magasztaljalak a Házért, ahol a Tieid közösségében Téged kereshetlek; ahol megtörténhet a csoda, mely talán annál is mélységesebb, hogy felismerték a Mindenség Urát egy kisdedben: felismerhetlek Tested tagjaiban, megváltottaid közösségében.Hadd hozzam hát Neked, amim van! Hadd oldódjam ki a kapni vágyás kötelékeiből jelenlétedben, Te, önmagadban mindeneket ajándékozó, hogy csak Nálad, a Te szolgálatodban legyen értéke annak, ami jóvoltodból kerül birtokomba!Testet öltött Ige, ki önmagadat adtad, hogy közösségünk legyen általad az Atyával! Lakozz bennem, és tégy késszé a szeretetre, közösségvállalásra, megtisztítva a fennforgás és bizonyítás hiú vágyától, és segíts imádatodban élnem! Ámen.
(Adorján Kálmán)

" Mennyei Atya, küldd le szeretett Fiaddal, Jézus Krisztussal, a mi Megváltónkkal és Boldogítónkkal szent atyai szeretetedet a sötétség minden terjesztőjére, hogy általa megtérjenek, vagy saját területükön maradjanak!
Atyánk, küldd le atyai szeretetedet, hogy mindazt aki üldözni akar minket ,vagy elárulni, vagy más rosszat forral ellenünk, jelenléted megakadályozza terve véghezvitelében!
Küldd le szent szeretet--tüzedet minden hazugra, rágalmazóra, képmutatóra, hogy helyesen ismerjük fel őket, és meg tudjuk védeni magunkat velük szemben!
Atyánk, áraszd ki szeretetedet minden bűnözőre, az erőszak, a gyilkosság, a vak hatalomvágy eszközeire, hogy ne tudjanak nekünk és az emberiségnek ártani!
Atyánk, bocsásd le szent szeretet--erődet, mint villámot a földre, ha gyilkosok vonulnak majd át a világon és rosszat akarnak tenni minden népnek!
Atyánk, légy akkor velünk, légy a mi védelmezőnk, a mi vezetőnk. Légy a mi oltalmunk, erőnk és erősségünk!
Atyánk,áraszd szent atyai szeretetedet minden népre! Töltsd el őket szent tüzeddel, hogy felismerjék ez idő veszedelmét, melyet az ősi kígyó ravaszsága okozott!
Atyánk, légy mindenütt az igaz parancsoló! Parancsolj a sötétségnek, hogy távozzék és kerülje az embereket!
Atyánk, Te legjobb Atya, tedd, ami atyai szereteted jónak, igaznak és üdvösnek talál!
Amen

Rövid szabadító ima:
Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült és megdicsőült Szent Szívetek által szabadítson meg minket a Mindenható Isten: Lucifer, Béliál, Belzebub, Jezábel, rontás, ártás, betegség, megkötözöttség, megszállottság,... szellemeitől. Távozzanak ezek a pokol tüzére és soha ne térjenek onnan vissza. Adjon nekünk a Mindenható Isten testi-lelki egészséget, a gonosztól teljes függetlenséget, egységet, szeretetet, békességet és minden jót az Ő Szent Akarata szerint. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Nevében. Ámen.
Rövid gyógyító ima: Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült és megdicsőült Szent Szívetek által a teljes gyógyulás kegyelmét kérjük magunk és betegeink számára, ha Isten Akaratával megegyezik. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Nevében. Ámen.Ezután elvégezzük az esti imát és Jézus Öt Szent Sebének rózsafűzérét.

Esti imádság

Mi atyánk, ki vagy a mennyben…,
s érzem, itt, e szobában,
Hozzád fordulok most hittel
csöndes, esti magányban.
(Látod, ágyam mellett kis polc,
rajta pedig teám van,
nincs cukor a teában.)
Keserű az, mint magam is
kissé keserű vagyok,
Te tudod, hogy nem telnek jól
az éjszakák, a nappalok,
szívemben én gyakran félek,
gyötörnek gondolatok:
„Mindjárt összeroskadok.”
Téged hívlak segítségül:
ó, Uram, most el ne hagyj,
ha már e nap megőriztél,
este is velem maradj…
adj kiutat, békességet,
adjad biztató szavad,
csak ez, mi az ég alatt
erőt ad és menedéket,
szólj hát újra, Istenem,
itt vagyok, és hallom szavad,
Rád bízom az életem
újra, s újra… s mindhiába
– mert én csak ember vagyok –,
mégis lelkem elhagyott.
Elhagyott, mert kételkedik,
összezuhant, gyenge, sőt…
Istenem, azt kérem Tőled:
adj kitartani erőt,
talpra állni, újra tudni
megállni színed előtt;
Ó, Istenem, adj erőt…!
Adj türelmet, kérlek hát…
s nyugodalmas éjszakát.
Ámen.


Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet,
a te erőd nem törik meg.
Hő imáját gyermekidnek nem,
te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anyánk vagy!
Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya. Ámen


„Istenem hiszek benned, imádlak téged,
remélek benned és szeretlek.
Bocsánatért esedezem hozzád mindazokért,

akik nem hisznek benned, nem imádnak,
nem bíznak benned és nem szeretnek.”

Minden nap délután 3-4 óra között

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”


A MAGYAR NÉPLÉLEK IMÁJA AZ ISTENI IRGALMASSÁGHOZ
Örök Atya, Magyarok Istene!
Nyisd meg a szívünket igaz könyörgésre!
Lelkünkben a fájdalom felszakad, és Hozzád kiált:
Ne hagyd elveszni e Népet és Hazát!
Felajánljuk Néked Szent Fiad szörnyű szenvedését,
Mária, Jó Anyánk lelki gyötrelmét,
és hozzá tesszük
e nép történelmének minden igazul kiontott csepp vérét!
Jézus Urunk által megváltottad a világot és minden gyermeked,
kérjük, hogy adj Kegyelmet, és irgalmazz Érted harcoló népednek!
Istenséged fájdalma a világmindenségen átremegett,
megtörte ezzel a szellemi sötétséget.
Sok idő volt ezt felfogni az emberi elmének,
ezért irgalmazz Uram a Beléd vetett hittel, Veled küzdő népednek!
Fejedbe durván belenyomták a fájdalom töviskoronáját,
megcsúfolva ezzel Isten Királyságát.
A Szent Koronával népünk fogadta az Ég Igazságát,
irgalmazz Atyánk, és védd most a Magyar Hazát!
Szent Arcodon vér folyt, nagy volt Testednek, Lelkednek fájdalma,
így mutatta magát a gonosz-szellem sötét, gőgös, nagy hatalma.
Szívében tudva, vérével védte népünk Urunk Tanítását,
irgalmazz Atyánk, és vedd át, vezesd újra Jézus Földi Királyságát!
Minden ostorcsapás és durvaság újabb fájdalmat hozott,
Szent ajkad mégis kimondta a megbocsátó szót.
Hosszú harcainkban fülünk eldugult és szemünkből csak könny folyt,
irgalmazz Urunk, és kérünk, adj Fényt és bocsánatot!
Legnagyobb kínodban megbocsátásod adtad a Keresztfán:
„Hogy mit cselekszenek, nem tudják, ó Atyám!”
Így töltsd meg szívünket igaz bocsánattal múltunk fájdalmaiért,
hogy átadhassuk Irgalmadnak mindezt most Hazánkért!
Mennyeknek Királya, Világok Teremtő Atyja!
Emberi szívünk Veled mozdult Szent Akaratodra!
Történelmünk harc volt, Hozzád imádkozva védtük mit lehetett,
irgalmazz Urunk, és támaszd föl a Magyar Szíveket!
Írd belénk újra, hogy mi az Igaz Szeretet,
hogy Bölcsességed tanítsa a Magyar Szellemet!
Tedd szeretettől lángolóvá ismét a szívünket,
hogy legyőzhessük hamis büszkeségünk, s emberi gyengéinket!
Irgalmazz Urunk, irgalmazz a Magyar Népnek,
Hogy győzelmed hirdesse minden nemzedéknek!
Szabadíts meg Atyánk minden ravasz lefedettségtől,
mely erőnkön felül választ el bennünket Tőled, Istenünktől!
Te látod, hogy milyen nagy a sunyin ránk törő, gonosz szellemi akarat,
Irgalmad mutassa meg Isteni Hatalmadat!
Kérünk, fogadd szívünk tiszta kérését és szándékunkat,
mellyel azt kívánjuk, Általad legyen bennünk teremtő a gondolat!
Forduljon az átok Áldássá mibennünk, és tettünknek legyél Te Ereje,
így nyilvánuljon meg rajtunk Irgalmad minden nagy Kegyelme!
Taníts Urunk Igaz Tudásodra, gyógyító szépségre,
munkálkodjon bennünk angyalok ereje, szent őseink
tiszta öröksége, hite és reménye!
Legyen minden emberi kapcsolatunkban Békéd és Isteni Jeled,
földi határainkat se mutassa más, csakis a Te Fényed!
Mosd át teljes emberi valónkat Irgalmad tiszta, Szent Vizével,
tölts fel sejtszinten bennünket Megváltó Szereteted hatalmas Tüzével.
Áraszd el szívünket Szent Szíved minden Örömével,
hogy együtt dicsőíthessünk Téged a Földről az Égi Seregekkel!
Örök Atya!
Felajánljuk Szeretett Fiad Szent Vérével együtt
a Magyar Nép minden igaz csepp kiontott vérét,
és minden fájdalmas, testi-lelki szenvedését,
és felajánljuk máig megőrzött,
és Vezetésed alatt munkába fogható, tiszta Szellemi Örökségét.
Áldj meg kérünk Mindenség Teremtő Atyja,
hogy az Istenanya, Nagyasszonyunk Mária,
Koronás Királynőnk oltalmában,
és Megváltó Jézus Urunk vezetése alatt népünk beteljesíthesse
Szellemi Feladatát, Igaz Küldetését.
Ó add ezt meg nekünk Szeretet Istene!
Vezéreljen bennünket mindenkor Szent Akaratod,
és teljesedjék be
velünk, Általad és bennünk Isteni, szerető Atyai Szándékod!
Most, és mindörökké, Ámen.
2008. 10. 23. után, 25-e hajnalán, a Vácott rendezett Engesztelő imanapra. M. G. Mária.

ÖRÖK MENNYEI ATYA,TÜNDÖKLŐ FÉNY RAGYOGÓ MOSOLYA,
SZENTSÉG ÉS SZERETET KIRÁLYA!
LEBORULVA IMÁDLAK A SZENTHÁROMSÁG ÖLELÉSÉBEN
ÁLDOTT ÉDESANYÁNKKAL,DICSŐÍTELEK A SZENT ANGYALOKKAL,
MAGASZTALLAK AZ ÜDVÖZÜLT LELKEKKEL,HIMNUSZT ZENGEK A SZERÁFOKKAL!
TIED VAGYOK, VELED MARADOK,ÉRTED ÉLEK,NEKED SZOLGÁLOK,
ÁLDOTT LEGYEN SZENT AKARATOD, MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN.


ELŐKÉSZÍTŐ IMA

Szentháromság egy Isten mély alázattal imádlak .Isteni fölséged színe előtt bánom minden bűnömet.Nagy vágyakozással nyitom meg szívemet, az Isten Szentháromságos Szeretetének királyi áldása előtt.Szeretet Istene ajándékozz meg engem ,áldásod rózsáival az Atya Mindenható szeretetének rózsáival,erősítő kegyelmekkel az áldozat hozatalhoz ,a Fiú Bölcs szeretetének rózsáival,a megvilágosodás kegyelmével a Szentlélek jóságos szeretetének rózsáival,a vigasztalás a gyógyulás kegyelmével ,szent akaratod szerint

ÁMEN

ÁLDÁS KÉRÉS

Áldjon meg engem a Szentháromságos Szeretet:Az Atya mindenható szeretete,a Fiú bölcs Szeretete és a Szentlélek jóságos Szeretete.A Szentháromságos Szeretet királyi áldása legyen velem (és minden emberrel)bennem és körülöttem és maradjon velem mindenkor és mindenhol. AMEN

Szűz Mária szeplőtelen Szíve,a Szentháromságos Szeretet trónusa,könyörögj érettünk!

ÁMEN


„Irgalmas Jézusom! Köszönöm, hogy mindig megbocsátasz nekem. Add, hogy teljesen be tudjam fogadni Irgalmadat és én is meg tudjak bocsátani minden embertársamnak és önmagamnak is!”

Ezután elvégezzük az Irgalmasság rózsafűzérét.



A Szűzanya mondta, hogy Karácsonykor szabadul fel és jut a legtöbb lélek a Mennyországba.
(Imádkozd el a lenti imát 50-szer minden pénteken, 5 lelket szabadít ki a tisztítótűzből. Ezt a búcsút VI. Hadrianus, XIII. Gergely és VI. Pál pápa is megerősítette.)
Imádlak Téged, ó Szent Kereszt, ki Uram
Legszentebb Testével vagy felékesítve,
Legdrágább Vérével vagy borítva és festve.
Imádlak Téged Istenem, kit értem vittek a Keresztre.
Imádlak Téged, ó Szent Kereszt szeretetből,
Annak szeretetéért, aki az én Uram.
Amen.