Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2017. január 21., szombat

január 21.

Ágnes napja
Ágnes napja varázslónap. Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.
A szerémségi Nyékinca, Dobrodol, Satrinca lakóinak megfigyelése szerint „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”.
Bácskában a verőfényes időt ezen a napon a jó termés jelének tartják, de ha zimankós az idő, rossz lesz a termés.

2017. január 20., péntek

január 20.

Sebestyén napja
(Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak a nép hozzá imádkozik.)
A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli, és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént,Szent Sebestyén jóllehet valódi közük nincs egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el.
Betegséget, sőt a halált is az archaikus hiedelemvilág mind a klasszikus görögöknél (Apolló nyilai) mind pedig az ószövetségi zsidóságnál a nyíl művének tulajdonította. A nyílnak ebből az ősi szimbolikus képzetéből következett, hogy Sebestyén alakjával is kapcsolatba hozták, és a pestis nyila, csapása ellen már a VII. században kérik a hívek az ő oltalmát. Tisztelete mégis a feketehalál (1348) után válik általánossá. Ennek tükröződése, hogy a középkor végén alig van templom, szárnyasoltár, amelyből Sebestyén képe, szobra hiányoznék.
A pestisjárványtól való megszabadulás emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek.
Fábián és Sebestyén napja
A palicsi, hidasi, bácsszőlősi idős személyek úgy tapasztalták meg, úgy hallották az „ősök”-től, hogy ez az első tavaszt ébresztő nap. Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindult bennük a nedvkeringés, „kezdik szilni a nedvet”.
Az apatini németek régen zsírban sült kalácsot, úgynevezett kichlt készítettek ezen a napon, hogy a szél le ne tépje a házfedelet a fejük felől. Doroszlón is hasonló célból babot főznek, fánkot sütnek.
Mivel Sebestyén a nyíllal, puskával lövők védője, Sebestyén napja a vadászok ünnepe.

2017. január 18., szerda

január 18.

Piroska napja
(Piroska napjához fűződik ez a mondás: “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.)
Szent Prisca Január 18-án van Piroska névünnepe, amikor felidézhetjük a hajdani rímes népi megfigyelést: “Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Rómában, az Aventinus hegyén áll Prisca ókeresztény vértanú temploma. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni Priscát, vagy magyarul Piroskát, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. A császár ezért kivégeztette az Aventinus hegyén. Hazai tekintélyt e névnek Szent László leánya adott, akit szintén Piroskának hívtak.
Piroska napja
Szerémség Dobrodol nevű községében és másutt is Vajdaság-szerte járja: „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.
Lendván, Szécsiszentlászlón ezt így fogalmazzák meg: „Ha fagy Piroska napján, még negyven napig fagyos idő várható.”
A földművesek ezen a napon kímélték az állatokat, még a lovakat sem fogták be.

2017. január 17., kedd

január 17.

Szent Antal napja
(Remete Szent Antal (i.sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában elhalványultak, de később újra éledtek Páduai Szent Antalként.)
Január 17-e, Remete Szent Antal névünnepe. Hűséges remetetársa volt Remete Szent Pálnak. A felső-egyiptomi Komában született 250-ben, hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez.Remete Szent Antal Ő a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. A szent ereklyéit a XI. században vitték Franciaországba, ahol megalakult 1095-ben az antoniták rendje. Emléknapját elsősorban a hazai délszlávok ünnepelték, de szórványos adatok előfordulnak a magyarok köréből is. Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott, és a hozzá fűződő hagyományok, hiedelmek a Lisszabonban, 1195-ben született Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább, aki afrikai hittérítő és a Ferencesek szerzetének buzgó terjesztője volt. Mivel az ő emléknapja június 13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot, és más hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehetett gyógyítani. Egyes vidékeken azt tartották, hogy az orbáncosról úgy lehet levenni a tüzet, hogy az említett napokon három Antal nevű férfi megáll a beteg ágya mellett, és egyszerre szív el egy pipa dohányt, amelynek füstjét a gyógyulni vágyóra fújja.
Antal ~ Téli Szent Antal napja
Remete Szent Antal régen a beteg emberek, állatok nagy tiszteletben álló védőszentje volt. Ismertetőjele a disznó. Ezért gúnyolódik rajta Szkhárosi Horvát András: „Az kinek elvész disznaja, malacca, az pásztorságot Szent Antalnak adja.”
A T-alakú keresztet egyiptomi vagy antalkeresztnek nevezték. Járvány, bőrbetegségek, Szent Antal tüze, kígyómarás ellen viselték.
Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban említi, hogy Bácson, a hajdani érseki székhelyen levő középkori Remete Szent Antal kápolnát gyógyulást remélve nemcsak magyarok, hanem törökök is látogatták. A monda szerint egy török basa építtette, mert egy bácsi barát meggyógyította fia szemhályogját.