Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2017. november 25., szombat

november 25.


Katalin napja

Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az Szent Katalin ágybavizelőket is oltalmazza. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.
Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok gyümölcsfaágat állítanak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajt, közel van a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin ágnak nevezik. A fiúk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.
Számos vidéken dologtiltó nap a Katalin. Nem sütnek kenyeret, nem őrölnek a malmok, nem szántanak. Közismert népi időjóslás: "Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog." A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.


November 25.   Katalin napja
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.



Katalin napja

Mindenütt azt tartják, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Zentagunarason ezt így fogalmazzák meg: „Ha Katalin locsogós, a karácsony ropogós.”

Katalin rámutatónap. Megmutatja január időjárását.

Vojlovicán azt mondják, hogy a mulatságokat Katalin tiltja, András zárja. Vége az őszi mulatságoknak. Topolyán is ekkor tartották az utolsó bálat.

Katalin női dologtiltó nap. Szerémségben ilyenkor nem szabad kenyeret sütni. Doroszlón viszont férfi dologtiltó nap. Nem szabad szántani, sem befogni a kocsiba, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekek, a malmosok templomba mentek, mert védszentjük volt Katalin. Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy meglássák jövendőbelijüket.

Egy Katalint csúfoló versike a Baranyából, Kő községből (Lábadi Károly gyűjtése):

        „Katica, Katica felmászott a fára,
        Leesett, leesett, kitörött a lába.”

2017. november 22., szerda

november 22.

Cecília napja

Bálint Sándor említi, hogy „Versecen a Várhegyen él Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról. Ott lebeg a levegőben, és fonalat húz Versec körül, hogy semmi baj ne érje. Ezért a várost a járvány, tűzvész, háború mindig megkímélte.”

A hagyomány szerint a legtöbb helyen azt mondják, hogy Cicelle (Cecília) táncol a holdban, Dávid király pedig hegedül.

2017. november 19., vasárnap

november 19.

Erzsébet napja

Szent Erzsébet Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.


November 19.   Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.


Erzsébet napja

Erzsébet a tél és karácsony rámutatónapja: „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.” Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben, karácsonykor. Erzsébetkor rendszerint leesik az első hó. „Erzsébet megrázza a pendelyét”, havazik. Most már mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését (Doroszlón).

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja: „Az Örzsébet-nap, habár még a téli időszak elég messze van, sokszor meghozza az első havazást, aminek különösen az iccés juhászok örültek. Az őrzést ugyanis tavasztól hóleesésig egyezték meg, és ha ilyenkor egy kicsit is több hó esett, széthányták a falkát. Az persze már nem volt baj, ha elolvadt a hó, mert már csak a saját falkájukat kellett őrzeni, ami sokkal könnyebb volt. Esőben és rossz időben biza könyebb ám a kis falkát őrzeni, mint a pár százat. A régi gulyások is eddig hajtották a gulyát, csak ők ekkor, ha esett a hó, ha nem, befejezték az esztendőt.”

Erzsébet után nincs bál, mert kezdődik az advent.

Az Erzsébet nevűek csúfoló rigmusa:

        „Böske,
        Eltörött a macska farka,
        Kösd be!” (Szlavónia)